„Meglehetősen jó aratásra” számít az idén az ukrán gazdasági miniszter, aki reméli, hogy az ország képes lesz gabonát exportálni. A háború azonban azt jelenti, hogy az árak minden ország számára magasabbak lesznek – figyelmeztetett Mikola Szolszkij. Különösen nagy gondot jelent az üzemanyag-ellátás, amelyet pedig fontos lenne biztosítani a tavaszi munkák elvégzéséhez – tette hozzá a Reuters tudósítása szerint.
A harcok ellenére márciusban megkezdték a vetést Ukrajnában, és a legfrissebb előrejelzések szerint nagyobb területen tudják majd elvégezni a tavaszi munkálatokat, mint ahogyan a múlt hónapban várták. A tárca hétvégén nyilvánosságra hozott becslése szerint mintegy 13,4 millió hektáron vetnek kukoricát, gabonát, cukorrépát és napraforgót,
de ez még mindig 3,5 millió hektárral kevesebb a 2021-esnél.
Az előző, egészségi állapota miatt március végén lemondott agrárminiszter, Roman Lescsenko még arra számított, hogy a tavalyihoz képest nem egészen felére eshet vissza a termőterület.
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) adatai szerint a 2020-2021-es mezőgazdasági évben Ukrajna volt a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre. Az agrártermékek jelentős részét a fekete-tengeri kikötőkből indították útnak, ez a lehetőség azonban a háború miatt megszűnt. Az exportot vasúton keresztül próbálják bonyolítani, nincsen azonban elegendő gabona szállítására alkalmas vagon, így az ukrán vasúttársaság egyszerűen nem győzi a munkát, a terminálokon sorban állnak a tehervonatok. Az APK-Inform elemzőcég szerint két-három hét is kell majd ahhoz, hogy a hátralékot ledolgozzák. „A kereskedők folyamatosan keresik a lehetőséget, hogy átirányítsák az exportot az Európai Unióba vasúton vagy román kikötőkön keresztül, de a munkát nehezíti a korlátozott logisztikai képesség és a magas árak” – közölte az APK-Inform.
Csupán az tonnánként 120-150 eurós költséget jelent, hogy eljuttassák az ukrán gabonát a romániai Constantába, míg a háború előtt a fekete-tengeri ukrán kikötőkbe 36 euróért szállítottak el ugyanekkora mennyiséget,
emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Reuters. Elemzők szerint míg Ukrajna július és február vége között 43 millió tonna gabonát exportált, a következő három hónapban mindössze egymillió tonna kivitelére lesz képes a logisztikai nehézségek miatt.
Ukrajna mellett Oroszország is jelentős szereplő a nemzetközi agrárpiacon, és a harcok következtében világszerte tovább nőnek az egyébként is magas élelmiszerárak. Ezt az EU is megérzi, mivel Ukrajnából származik a felhasznált kukoricamennyiség fele, Oroszországból pedig a műtrágya harmada, utóbbinak az ára pedig az energiaköltségek miatt közelíti a megfizethetetlent. A globális ellátást a délkelet-ázsiai helyzet is veszélyezteti, mivel a nagy rizstermelők közül Indonézia és a Fülöp-szigetek számára még az is problémát jelent, hogy a belső szükséglet kielégítésére elegendő mennyiséget termesszen.
Ha ez nem lenne elég, Oroszország az élelmiszert is fegyverként használhatja – legalábbis
ezzel fenyegetett a a múlt héten Dmitrij Medvegyev,
aki korábban Vlagyimir Putyinnal cserélgette az elnöki és miniszterelnöki posztot. Az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciókra válaszul Oroszország „nem fog árucikkeket és mezőgazdasági termékeket szállítani az ellenségeinknek. Élelmiszert és gabonát csak a barátainknak biztosítunk” – írta Telegram-posztjában, hozzátéve, hogy az exportért utóbbiak rubelben vagy a saját nemzeti devizájukban fizetnek majd. Az élelmiszer „csöndes, de baljós fegyver”, figyelmeztetett az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának jelenlegi elnökhelyettese, aki azt is kijelentette, hogy Moszkva semmit sem fog vásárolni az „ellenségeitől”. A Politico ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Medvegyev bejegyzése előtt egy nappal határozott meg kvótát az orosz agrárminiszter a napraforgóolaj-exportra, és tiltotta meg a napraforgó- és repcemag kivitelét. Mivel Oroszország a világ legnagyobb gabonaexportőre, beláthatatlan következményekkel járna, ha Moszkva beváltaná Medvegyev fenyegetését.
