Az ukrajnai orosz invázió kezdete és a nyugati szankciók bevezetése óta különösen nagy nyomás nehezedik Németországra moszkvai kapcsolatai miatt. Leginkább Európa legnagyobb gazdaságának olaj- és gázfüggőségéről beszélnek, ami érthető is, hiszen Németország többet vásárol Moszkvától ebből a két áruból, mint a kontinens bármely más országa. Sok német vállalat számára azonban hasonlóan kulcsfontosságú sok más orosz exportcikk, különösen a nyersanyagok, például a nikkel, a palládium, a réz és a króm folyamatos szállítása – emlékeztetett a Deutsche Welle . A nikkel a rozsdamentes acél gyártása mellett kulcsfontosságú az elektromos autók lítiumion-akkumulátoraihoz, a palládium pedig a katalizátorokhoz. Vagyis mindkettő nélkülözhetetlen az autóipar számára, amely a német mintegy tíz százalékát adja és nyolcszázezer embert foglalkoztat.
Oroszország Indonézia és a Fülöp-szigetek után a világon a harmadik legnagyobb nikkelforrás, és Németország első számú beszállítója. 2020-ban Oroszországból érkezett a Németországban felhasznált nikkel 39 százaléka, palládium negyede, a króm és kadmium 15-20 százaléka, a vörösréz 11 százaléka, a platina 10,9 százaléka és a vasérc 8,5 százaléka.
A kölni székhelyű IW gazdaságkutató intézet friss tanulmánya szerint jó néhány Oroszországból importált nyersanyagot nehéz lenne máshonnan beszerezni, de muszáj alternatív forrásokat keresni. A nikkel ebből a szempontból kiemelt fontosságú. Oroszország adja a világ legtisztább, 1. osztályú nikkeljének a 20 százalékát, amelyre az elektromosautó-gyártás miatt egyre nagyobb a kereslet globálisan, is gyakran panaszkodik a Twitteren a hiánya miatt. A legtisztább nikkel ára duplájára nőtt az elmúlt két évben, csak az idén pedig 400 százalékkal drágult. Egyes elemzők szerint csak a nikkelválság legalább ezer dollárral emeli meg a fogyasztók számára egy új elektromos autó árát. (Egy dollár 344,76 forint.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a két ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly jelentősen, 34,1 százalékkal megugrott 2020-hoz képest, és a német szövetségi statisztikai intézet adatai szerint elérte az 59,8 milliárd eurót. (Egy euró 376,16 forint.) A német még ennél is nagyobb mértékben, 54,2 százalékkal nőtt, míg az csupán 15,4 százalékkal. Ennek ellenére Oroszország csak a teljes német külkereskedelem 2,3 százalékát adta 2021-ben.
Bár az orosz energiaimport betiltásáról egyelőre még nem jutott dűlőre az annak súlyos következményei lennének Németország számára. Öt vezető német gazdaságkutató intézet legfrissebb előrejelzése szerint a teljes energiaembargó mély recessziót okozna, 2,2 százalékkal zsugorodna a gazdaság és több mint négyszázezer munkahely szűnne meg. Elsősorban a földgázbehozatal azonnali megszüntetése jelentene valóságos sokkot, az előrejelzés szerint ebben az esetben a német gazdaság 220 milliárd eurót veszítene a következő két évben. Egyetért ezzel Paul Gruenwald, az S&P Global vezető közgazdásza is, aki szerint a német-orosz gazdasági kapcsolatok megszakítása megrogyasztaná a német feldolgozóipart, amely az amerikai és a kínai mellett a világ legjelentősebb központja. „Ez pedig alacsonyabb GDP-t, alacsonyabb foglalkoztatottságot, alacsonyabb bizalmat eredményezne, és ez egyfajta makroszintű pénzügyi sokkot okozna. Szóval ez az a fajta forgatókönyv, amely miatt aggódunk, és amely alapjaiban változtatna a jelenlegi helyzeten” – nyilatkozta a CNBC-nek.
A gázembargó okozta várható termelés-kiesésre olyan német óriásvállalatok is figyelmeztettek, mint a világ legnagyobb vegyipari vállalata, a BASF és az egyik legnagyobb acélipari cége, a Thyssenkrupp. A szakértők közül azonban nem mindenki osztja ezt a pesszimizmust. „Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy egy orosz gázembargó világvége forgatókönyvet okozna” – mondja a Bloombergnek Ruediger Bachmann, az amerikai Notre Dame Egyetem közgazdász professzora, aki szerint „a hatás jelentős, de kezelhető lenne, ha a politikusok időben meghoznák a megfelelő döntéseket.
