Orosz olajtársaságok a Rosznyefty vezetésével azt tervezik, hogy júniusban újra megnyitnak olyan kutakat, amelyeket az eső nyugati szankciók bevezetése után lezártak – értesült négy különböző forrásból a Reuters. Arra számítanak ugyanis, hogy nyáron megnő a belső kereslet, mivel külföldre nehéz utazni, és emelni fogják majd a tengeren szállított olaj mennyiségét az ázsiai vevőknek, elsősorban Kínának és Indiának.

A worker changes pipes in the former Yukos and current Rosneft oil company drill platform in Priobskoye, western Siberia, 22 March 2005. Russian authorities stripped what was once Russia's biggest oil company of its main asset after imposing more than 27 billion dollars in back taxes. Analysts saw the campaign against Yukos, which has unnerved investors and provoked capital flight, as a Kremlin vendetta against founder Mikhail Khodorkovsky, who financed opposition parties and clashed with the state over its control of lucrative export pipelines.  AFP PHOTO / TATYANA MAKEYEVA (Photo by TATYANA MAKEYEVA / AFP)
Fotó: TATYANA MAKEYEVA / AFP

Az egyelőre nem világos, hogy pontosan mennyivel fogják bővíteni a kitermelést, illetve, hogy a terveket mennyiben befolyásolja az Európai Unió olajembargója. Májusban már napi 10,19 millió hordóra nőtt az orosz olajkitermelés az áprilisi 10,05 millióról, de ez még mindig majdnem egymillióval elmarad a szankciók előtti szinttől.

A nyugati büntetőintézkedések meghozatala után „sok aggodalom volt amiatt, hogyan alakulnak az eladások, de mostanra kissé stabilizálódott a helyzet, és nőtt az orosz olaj iránti kereslet

– mondta a hírügynökségnek az egyik, orosz olajat külföldön értékesítő forrás. A kitermelést az ország középső részein lévő mezőkön fogták vissza, északon és Szibériában azonban nagyjából a korábbi szinten maradt, ott ugyanis a hideg miatt bonyolultabb újraindítani a kutakat. Június elejétől többek között a Rosznyefty szamarai és orenburgi, valamint a Basnyefty mezőin tervezik újranyitni a kutakat, és egy sor kisebb olajtársaság is növelni fogja a kitermelést. Korábban Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes is beszélt arról, hogy júniustól emelkedni fog az olajkitermelés, de pontos számokat ő sem mondott.
A nagy orosz olajcégek abban bíznak, hogy mivel Európa új forrásokat keres, ezzel előttük is megnyílnak lehetőségek. 

Az európaiak öt-hét eurót fizetnek majd az üzemanyag literjéért… És mivel ezt valahonnan be kell szerezniük, mi majd oda szállítjuk az olajunkat, ahonnan ők elviszik

 – idézett egy forrást a hírügynökség. 

Freighter ships as seen in Thessaloniki city in Greece on August 4, 2018. Thessaloniki or Salonica is having one of the largest ports in Greece and is one of the major gates for cargo shipment in Balkans and Europe with an annual traffic capacity of 16 million tonnes. There are warehouses, container terminals, cargo terminals, oil and gas terminals. The port also has a passenger terminal. The city of Thessaloniki has a population exceeding 1.000.000 people. (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto) (Photo by Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto via AFP

Az még kérdés, honnan szereznek az uniós országok olajat, mivel a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és szövetségesei, köztük Oroszország (OPEC+) egybehangzó sajtóértesülések szerint tartják magukat a korábbi terveihez, és csupán napi 432 ezer hordóval növelik a kitermelést júliusban. Az arab olajmonarchiák szoros kapcsolatot ápolnak Moszkvával, Szergej Lavrov külügyminiszter kedden Bahreinben tárgyalt a kapcsolatok szorosabbá tételéről, szerdán pedig Szaúd-Arábiában találkozik az öbölmenti államok külügyminisztereivel. Az egyeztetés témáját ugyan nem hozták nyilvánosságra, de az öbölmenti államok semlegesek maradtak az orosz-ukrán konfliktusban, és a nyugati országok sürgetése ellenére nem hajlandóak elszigetelni Moszkvát. 

Az ománi külügyminiszter például a hétvégén kijelentette, hogy a válság európai megoldást igényel, és nem működik az „aki nincs velünk, az ellenünk van” hozzáállás.Az európaiak gondjait emelte ki Fatih Birol, Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője is, aki a német Der Spiegelnek adott keddi interjúban figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt minden korábbinál mélyebb és hosszabb energiaválság alakulhat ki, amelynek következő, nyári szakaszában üzemanyaghiány sújthatja Európát.