Az Európai Unió kedden azzal vádolta meg Oroszországot, hogy szándékosan idézte elő a kialakulóban lévő globális élelmiszerválságot – számolt be róla a The National News.

Moszkva-vezérlésű élelmiszerválság?

A vádak szerint Moszkva tudatosan súlyosbította a helyzetet azzal, hogy Ukrajnában raktárakat bombázott, és termőterületeket rombolt.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szerint a Libanonban elszabadult kenyérárak, valamint a Szomáliába irányuló élelmiszerszállítmányok elakadása egyaránt Oroszország tetteinek következménye, amelyeket a három hónapja zajló ukrajnai inváziója során követett el.

Ukraine Agriculture
Fotó: Ivan Rodionov / Sputnik / AFP

A háború hatása azért különösen drasztikus az élelmiszerláncokra nézve, mivel a világ két vezető mezőgazdasági importőre között zajlik. A segélyszervezetek már korábban megkongatták a vészharangot, hogy a konfliktus humanitárius válságot és élelmiszerhiányt egyaránt előidézhet a Föld egyes részein.

Oroszország nemcsak blokkolja az Ukrajnából érkező élelmiszerszállítmányokat, hanem saját készleteit is felhalmozza, amit zsarolásként használna fel, hogy politikai támogatást nyerjen

– fejttette ki Von der Leyen Davosban, a Világgazdasági Fórumon.

Hozzátette, hogy a búza világpiaci ára az egekbe szökik, és emiatt a leginkább a törékeny országok lakossága szenved. Kiemelte, hogy Moszkva tudatosan vett célba raktárakat, valamint mezőgazdasági termékeket szállító hajókat.

Andrzej Duda lengyel elnök úgy véli, hogy a háború következményei által Észak-Afrikában fellépő élelmiszerhiány tovább fokozhatja a Földközi-tengeren keresztül Európába irányuló migrációt, melynek visszaszorításával az unió egyébként is évek óta küszködik.

Von der Leyen bejelentette, hogy a közeljövőben Abdel Fattah el-Sisi egyiptomi elnökkel együttműködve élelmezésbiztonsági csúcsot rendeznek majd. Hozzáfűzte, hogy az Európai Unió az afrikai élelmiszertermelés erősítésében, fejlesztésében látja az élelmezésbiztonság hosszabb távú garanciáját.

Természetesen nem csupán az élelmiszerválság miatt zajlanak viták, az energia-ellátás is nagy kihívást jelent sok országnak. Az Amerikai Egyesült Államok és az EU azt mondta arra hívták fel a figyelmet, hogy Oroszország a fosszilis tüzelőanyag-exportjának leállításával – a legutóbb Finnország irányába szüntette meg – bebizonyította, hogy megbízhatatlan energiaszállító.

Az orosz–ukrán háború miatt hiánycikk lehet a só

Ukrajna egyik legnagyobb sóbányája, az Artemszol a háború miatt több mint egy hónapja leállította termelését, aminek következtében sóhiány alakulhat ki az országban.

Így áll most a NATO-bővítés

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Davosban arról beszélt, hogy a gázexport egy fegyver volt Moszkva kezében, amit szomszédjai megfélemlítésére használt fel.

Az energiaimporttól való túlzott függőséghez hasonlóan ugyanezt a függőségi viszonyt kellene elkerülni a technológia területén, mint például a mesterséges intelligencia, vagy éppen az 5G mobilhálózatok.

A NATO-főtitkár ezzel arra utalt, hogy nem szabad a nyugati országoknak hasonló függőségi viszonyt kialakítaniuk a technológiák terén jelenleg élenjárónak számító Kínával.

Stoltenberg álláspontja szerint Oroszország inváziója fordítva sült el, ugyanis a NATO most két új tagot készül felvenni soraiba, ami pont olyan jellegű bővítése a katonai tömbnek, amelyet a Kreml meg szeretett volna akadályozni.

A norvég diplomata reményét fejezte ki amiatt, hogy Törökország fenyegetése, mely szerint megakadályozza a két északi ország csatlakozását, leküzdhető akadályt. Folyamatosan tárgyalnak Recep Tayyip Erdogan elnökkel a török vezetés a két északi országban lévő terrorista harcosokkal kapcsolatos aggodalmairól. Svédország és Finnország a héten tárgyalódelegációt küld Ankarába, hogy tisztázzák a Törökországgal fennálló nézeteltéréseiket.

Torlódnak a hajók a Duna-deltában

Torlódnak a hajók a Duna torkolatánál: hajók tucatjai napokig várakoznak a szulinai határátkelő előtt a Fekete-tengeren, mivel a folyami kikötők infrastruktúrája nem győzi kiszolgálni a háború kezdete óta többszörösére emelkedett teherforgalmat – tudatta kedden az Agerpres román hírügynökségre hivatkozva az MTI.

A Duna Bizottság 1857-ben lefektetett szabályzata szerint a tengerjáró hajókat csak helyi "pilóták" vezethetik fel a dunai kikötőkbe. Angela Ivan, a galaci folyamhajózási igazgatóság (AFDJ) vezetője azonban az Agerpresnek elmondta: nem azért alakult ki torlódás Szulinánál, mert nem lenne elegendő pilótájuk. Szerinte a folyami – és elsősorban az ukrán – kikötők túlterheltsége okozza a torlódást.

Míg az ukrajnai háború előtt napi 3-4 hajót ellenőriztek Szulinánál, most ötször ennyi hajót vezetnek fel a Dunán,

a folyami kikötők azonban többet nem tudnak kiszolgálni, így a többi hajó a Fekete-tengeren várakozik, amíg sorra kerül. Az AFDJ képviselője szerint a legtöbb hajó gabonát szállít, de sok üzemanyagot szállító tartályhajót is látni a Duna-deltában.

A Barlas nevű panamai hajó kapitánya az Agerpresnek elmondta:

13 napig kellett várakozniuk a tengeren, és a legénység élelem- és víztartaléka is elfogyott, amíg felhajózhattak az ukrajnai Izmajilba.

A Duna-delta középső, Szulina-ágának fekete-tengeri torkolatánál lévő Szulina lakói szerint korábban is előfordultak már kisebb torlódások a kikötő előtt, de arra még nem volt példa, hogy egyszerre száz hajó várakozzék a tengeren.

A hajók mozgását valós időben mutató marinetraffic.com honlapon kedden 96 hajó látszott Szulina előtt a Fekete-tengeren.

Brit hadihajókkal védenék az ukrán gabonaszállító teherhajókat

A orosz blokád megbénította az ukrán exportot, ez pedig jelentős veszély a globális élelmiszer-biztonság szempontjából.