A svájci választópolgárok ezen a héten vasárnap foglalhatnak állást több népszavazási kérdésben is. Egyrészt dönthetnek arról, hogy az országban különadót vessenek-e ki a streamingszolgáltatókra, illetve arról is véleményt formálhatnak, hogy országuk több pénzt költsön-e az európai határbiztonsági ügynökségre, vagyis a Frontexre – írta meg a Reuters . Ez utóbbi népszavazás rendkívül fontos lesz Svájc és az kapcsolatának szempontjából. 

A svájci kormány becslései szerint, ha a választók beleegyeznek abba, hogy az ország növelje a Frontex bővítéséhez szükséges hozzájárulást, az

2027-ig évi 61 millió svájci frankos kötelezettséget jelentene. Ez átszámolva 61,5 millió dollár.

A kormány arra számít, hogy a lakosság a Frontex bővítése mellett teszi majd le a voksát, de fontos megjegyezni, hogy van egy erős réteg, amely ellenzi a finanszírozás emelését. Ez a kör az emberi jogok megsértésével vádolja a Frontexet a menekültekkel szembeni bánásmód miatt. Abban az esetben, ha Svájc nem szavazná meg a bővítést, az nem csak pénzügyi következményekkel járna.

A woman walks by posters for the referendum on the Schengen treaty 27 May 2005, in Nyon. Placard reads: " Lossing security? Loosing job? Schengen NO". AFP PHOTO JEAN-PIERRE CLATOT (Photo by JEAN-PIERRE CLATOT / AFP)
Fotó: JEAN-PIERRE CLATOT / AFP

Ha a Frontex-ellenes hangok győznek vasárnap, az akár Svájc kivezetéséhez is vezethet a schengeni útlevélmentes utazási övezetből.

A schengeni térséghez jelenleg 26 ország tartozik, ebből 22 európai uniós tagállam és 4 unión kívüli ország. Ez utóbbihoz tartozik Svájc is. Ezzel együtt a menedékkérelmeket koordináló dublini rendszerből is kikerülhetne az ország.

Nagyon sajnálnám, ha Svájc úgy döntene, hogy kilép a schengeni övezetből. Viszont azt figyelembe kell venni, hogy a schengeni közösség egy nemzetközi egyezményen alapul. Ha Svájc úgy dönt, hogy nem tartja tiszteletben a megállapodás szerinti kötelezettségeit, annak következményei kell hogy legyenek

– mondta Ylva Johansson, az Európai Unió belügyi biztosa a Tages-Anzeiger újságnak. 

Egy közvélemény-kutatás szerint a svájci polgárok 69 százaléka támogatja a Frontex finanszírozását és 25 százalék van ellene.

Lex Netflix

A másik népszavazási kérdésben az emberek arról dönthetnek, hogy az ország különadót vessen-e ki a streamingszolgáltatókra. A „Lex Netflix” névre keresztelt jogszabálytervezet szerint a nemzetközi streamingszolgáltatóknak

a Svájcban elért bevételük 4 százalékát kellene a helyi filmgyártásba fektetniük.

A mainstream műsorszolgáltatókra már alapból vonatkozik ez a szabály, amit kiterjesztenének a VoD-platformokra is. Ezenkívül azt is meghatároznák, hogy a szolgáltatóknak a tartalmuk 30 százalékát Európában gyártott filmekkel és sorozatokkal kellene feltölteniük. 

A tervezet kritikusai szerint ez a döntés csökkentené a globális tartalmak kínálatát a platformokon, illetve a szolgáltatókat áremelésre ösztönözheti.

A legnagyobb tiszteletben tartjuk a svájci emberek demokratikus döntéshozatalát és megvárjuk a népszavazás eredményét

– mondta a Netflix szóvivője.

A felmérések szerint a Lex Netflix 56 százalékos támogatást kaphat a vasárnapi népszavazáson.