Akár szándékosan időzítette szerdai szigorú kommentárjait az amerikai inflációs adatok elé Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke, akár véletlen egybeesésről van szó, csökkentette a nyomást az eurón, hogy akár már júliusban érkezhet az eurózóna növekedése.
Ennek ellenére Közép-Európában, ahol a devizák jobbára hűen lekövetik az eurókereslet piaci ingadozásait, a pattansáig feszült a húr. Prágában el is pattant, a cseh korona az euró elleni délelőtti 25-ös szintről dél környékére a 25,4-es vonalon túlra szánkázott, ami ezen a piacon hatalmasnak számító, másfél százaléknál is nagyobb egynapos gyengülést jelent. Itt volt egy helyi hír is, ami nem használt a koronának: Milos Zeman államelnök Ales Michlt nevezte ki a cseh jegybank új elnökének, aki nem a szigorú politikai híve, és ez azt is jelentheti, hogy vége szakad a bank kam,atemelési sorozatának.
A forintot mintha egy rejtélyes erő tartotta volna ma a 379,7-es vonal közvetlen környékén, aztán a nyomás alatt mégis átbukfencezett a 380-as kulcsszinten, de gyorsan újra visszatolták alá. Hasonlóan mozgott a lengyel zloty is, csak itt talán még nagyobb volt a visszapattanás, 4,68 környékérők 4,665 régiójába.
Maga az utóbbi hetekben erősen gyengélkedő euró már akkor erősödgetett a dollár ellen, amikor Lagarde beszélni kezdett, és a kommentárjai 1,0575-ig repítették a dollár ellen az egységes valutát, mielptt visszakanyarult az éjszakai 1,053-as mélypont irányába, közelítve a közelmúltban 1,05 gyengébb oldalán elért ötéves mélypontot.
Délután fél 3-kor teszik közzé az amerikai inflációs adatokat áprilisra, az elemzői konszenzus szerint 8,1 százalékra mérséklődhetett az éves árta a márciusi 8,5-ről, de még ez is elég magas szint ahhoz, hogy a Federal Reserve folytassa a rakéta üzemmódban márciusban elkezdett kamatemeléseket.
Az amerikai szigorítás és az EKB késlekedése volt az oka az euró idei gyengülésének, és ha az amerikai adatok megerősítik a kamatemelési várakozásokat, netán még rá is erősítenek, az euró könnyen Canossa-járásba kezdhet, megindulva a paritás - az 1:1 árfolyam - felé a dollár ellen.
Ezen a nyomáson enyhítettek, és talán csak ideiglenesen, Lagarde kommentárjai. Az elnök, akinek vezetése alatt az EKB többségi álláspontha a legutóbbi hónapokig átmenetinek minősítette az inflációt rekord magasra röpítő tényezőket -, minden eddiginél szigorúbb hangnemre váltott.
Egy ljubljanai konferencián már nem azt mondta, hogy a harmadik negyedévben ér véget a bank eszközvásárlási programja, és valamikor utána jöhet az első kamatemelés, hanem azt, hogy a harmadik negyedév elején, illetve "néhány héttel később". Ez júliusi kamatemelést jelenthet.
Nem az első eset mostanában, amikor úgy tűnik, az EKB döntéshozói nyilvános kommentárjaikkal próbálják megfékezni az euró gyengülését, ami egyébként extra inflációs tényezőt jelent.
Sikerül-e az 1,05 erős oldalán tartani az eurót, még mindig kétséges, többet fogunk tudni az amerikai inflációs adatok után, és akkor sem mindent. Az euró gyengülése és a dollár vásárlása hüvelykujjszabály-szerűen nyomást szokott helyezni a forintra és a közép-európai devizákra.
