Az Európai Unió deklarált szándéka, hogy „2030 előtt” megszabadul az orosz gáztól, de az ukrajnai konfliktus élesedésével egyre erősödik a nyomás a 27-ekre, hogy minél előbb vessenek ki szankciókat erre az energiaforrásra is. Bár utóbbira egyelőre semmi esély, a tagállamok keresik a megoldásokat az orosz gáz kiváltására.

Oil platform "Johan Sverdrup" 14 kilometers offshore the city of Stavamnger, Norway Foto: Lars Lindqvist / DN / TT / Kod: 3520 (Photo by Lars Lindqvist/DN / TT NEWS AGENCY / TT News Agency via AFP)
Fotó: LARS LINDQVIST/DN / AFP

Hatalmas lyukat kellene betömni, mivel 

az EU éves gázfogyasztása négyszázmilliárd köbméter, és ebből tavaly 155 milliárd köbmétert importált Oroszországból – a teljes mennyiség majdnem negyven százalékát. 

Az uniós vezetők Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában is kutatnak újabb gázbeszerzési források után, de politikailag a legkevésbé problematikus megoldás a Norvégiából származó import növelése lenne – emlékeztetett a Politico. Az északi-tengeri norvég mezőkről induló Balti-vezeték például pótolni fogja azt a tízmilliárd köbméternyi gáz, amelyet Lengyelország Oroszországból vásárolt, mielőtt a Gazprom leállította a szállítást.
Norvégia a világ negyedik legnagyobb gázexportőre Oroszország, az Egyesült Államok és Katar után, és úgy tűnt, kapna is az alkalmon, a gázkitermelés rövid távú felpörgetése azonban politikai konfliktusokat okoz az országban. 

An aerial view taken on February 16, 2022 shows the headquarters of Equinor in Fornebu, Baerum, Norway. - Norway's state-owned energy giant Equinor said on February 28, 2022 it would stop its investments in Russia and pull out of its joint ventures in the country following Moscow's invasion of Ukraine. (Photo by HÂkon Mosvold Larsen / NTB / AFP) / Norway OUT
Fotó: HAKON MOSVOLD LARSEN / AFP

A növekvő keresletet ugyanis csak úgy tudnák kielégíteni, ha kiterjesztik a kutatás-termelést eddig érintetlen tengeri területekre. 

Lars Haltbrekken, az ellenzéki Szocialista Baloldal energiaügyi és éghajlatvédelmi szóvivője   indokolatlannak nevezte, hogy az ukrajnai háborút a fosszilis tüzelőanyagok további kitermelésének előmozdítására használják fel. A tavalyi választásokon 7,6 százalékos támogatottságot szerzett párt éppen azért lépett ki a többi baloldali párttal folytatott koalíciós tárgyalásokból, mert elutasította a szénhidrogén-fúrások folytatását. Ráadásul mire ezek az új készletek rendelkezésre állnak – ami Haltbrekken szerint 15-20 év –, addigra sok ország már lemond a fosszilis tüzelőanyagokról, és áttér a megújuló energiaforrásokra. 

„További gázmezők után kutatni stratégiai és környezetvédelmi hiba lenne” – érvel. 

A Szocialista Baloldal ellenállása a Politico szerint valószínűleg lelassítja, de akár blokkolhatja is a kormány terveit új gázkitermelő kutak létesítésére a korábban kiaknázatlan övezetekben, például a Barents-tengeren. A kisebbségi kormánynak ugyanis szüksége van a párt 13 képviselőjének hallgatólagos támogatására ahhoz, hogy költségvetését keresztülvigye a parlamenten. A konfliktus egyúttal figyelmeztető jel Brüsszel számára is, hogy a vártnál is nehezebb lehet az orosz gázfüggőség felszámolása. 
Újabb források nélkül pedig Norvégia nem tud több gázt szállítani az EU-ba, mivel most is teljes kapacitással termelnek. A kormány márciusban engedélyezte, hogy nyár végéig növeljék a kitermelést az osebergi és a heidruni mezőkön, ami 1,4 milliárd köbméternyi többletet jelent, és teljes egészében európai exportra megy. Az Equinor norvég energetikai konszern szerint ez a pótlólagos mennyiség 1,4 millió háztartás teljes éves szükségletét elégíti ki. Tavaly a gázvezeték-hálózatot üzemeltető, állami tulajdonú Gassco adatai szerint 113,2 milliárd köbméternyi gázt szállítottak az EU-ba.
A kapacitás további öt-hétmilliárd köbméterrel bővül, miután még ebben a hónapban újraindítják a 2020-ban leállított hammerfesti üzemet, ahol a snøhviti mezőn kitermelt gázt cseppfolyósítják. 

Nikoline Bromander, az oslói központú Rystad Energy tanácsadó elemzőjének előrejelzése szerint az ország az idén 126,5 milliárd köbméterre képes feltornászni a kapacitásait – kérdés azonban, hogy ezt a szintet meddig lehet fenntartani. 

A meglévő mezők egy részének a kitermelése a következő évtizedben várhatóan csökkenni kezd majd. A tartalékok is végesek. A Norvég Olajipari Igazgatóság (NDP) legfrissebb becslései szerint a kontinentális talapzat majdnem négyezer milliárd köbméternyi kitermelhető gázt tartalmaz. Ez ugyan elméletileg tíz évig biztosítaná az EU teljes fogyasztását, a baj csak az, hogy ebből 1735 milliárd köbméternyi felfedezetlennek minősül – emlékeztetett az Exponews oldalán Henk Kombrink geológus, aki tizenöt éven keresztül foglalkozott az Északi-tenger földtani feltérképezésével. Bár valószínűleg találhatnak újabb gázmezőket az Északi-tengeren, a tapasztalatok azt mutatják, hogy azokból általában öt-tízmilliárd köbméternyi gázt lehet kinyerni. Ehhez képest Oroszország 48 ezer milliárd köbméternyi gáztartalékkal rendelkezik, ami 120 éven keresztül elláthatná a 27-eket, ha az egész mennyiséget exportálnák.