A washingtoni adminisztráció lehetővé tette, hogy a jövő hónaptól az olasz Eni SpA és a spanyol Repsol SA venezuelai olajat szállítson az Oroszország elleni szankciók miatt ürülő európai tartályokba - írta öt jól értesült forrásra hivatkozva a Reuters. 

Az egyik forrás szerint nem akkora mennyiségű nyersanyagról van szó, ami szerény mértéken túl mérsékelhetné a felszökött globális olajárakat. A Brent nyersolaj ára az elmúlt egy évben 72 dollárról 121 dollárra szökött fel hordónként a globális olajkínálat szűkössége miatt, amit fokozott az orosz energiára kivetett amerikai és a európai szankciósorozat.

6258494 06.06.2020 Participants of a video conference ministerial meeting of the members of the Organization of the Petroleum Exporting Countries (OPEC) and OPEC+ are seen on a screen, in Caracas, Venezuela. Magda Gibelli / Sputnik (Photo by Magda Gibelli / Sputnik / Sputnik via AFP)
Fotó: Magda Gibelli / Sputnik via AFP

A források szerint Washington célja az intézkedéssel az, hogy csökkentse az európai piacra nehezedő nyomást, és rábírja Venezuelát, hogy kínai olajszállításai egy részét Európába irányítsa át. Az amerikai szankciók hatására a venezuelai olaj fő piaca Kína lett, ahova szállításaik 70 százaléka irányul. Peking nem csatlakozott az Oroszország elleni nyugati szankciókhoz sem, ehelyett a helyzetet kihasználva olcsón vásárol Moszkvától olajat.

Emellett az intézkedéssel az amerikaiak a jelentés szerint arra ösztönöznék a Nicolas Maduro elnök vezette latin-amerikai országot, hogy folytassa a politikai tárgyalásokat a helyi ellenzékkel.

A motorcycle passes in front of an oil-themed mural in Caracas, Venezuela on May 9, 2022. (Photo by Javier Campos/NurPhoto) (Photo by Javier Campos / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Javier Campos / NurPhoto via AFP

Nem folytathatja a 2020 derekán megszakadt olaj-adósság cserét az amerikai Chevron, az indiai ONGC és a francia Maurel & Prom. Ők, az ENI és a Repsol a Donald Trump elnök adminisztrációja alatt indított "maximális nyomás" kampánynak estek áldozatául, amely csökkentette Venezuela olajexportját, de nem érte el Maduro távozását a hatalomból.

Joe Biden kormányzata magas szintű tárgyalásokat folytatott Caracasszal márciusban, és ez annyit javított a kapcsolatokban, hogy a venezuelaiak kettőt szabadon engedtek a legalább 10 fogva tartott amerikai állampolgárból, és megígérte, hogy folytatja a tárgyalásokat az új választásokról az ellenzékről. Időpontot a tárgyalásokra azonban mindmáig nem adtak Maduróék.

Washington fenntartja, hogy a Venezuelával szembeni enyhítést - amelyet republikánus és demokrata törvényhozók is elítéltek - ahhoz közi, hogy haladást tapasztaljon a demokratikus átalakulás irányában az olajtermelő országban.

 

 

Fellélegzés Olaszországnak

Az Európai Unió állam- és kormányfői május végi találkozójukon határoztak úgy, hogy ez év végéig radikális mértékben, 90 százalékkal csökkentik a tengeren érkező orosz olaj behozatalát. A törekvés, hogy lemondjanak az orosz olajról, és ezzel Oroszország költségvetése szempontjából kulcsfontosságú bevételtől fosszák meg az Ukrajna ellen háborút indító moszkvai vezetést, az első pillanattól fogva alapvető nehézségbe ütközött: nehezen találni olyan alternatívát, amellyel kiválthatják az orosz forrásokat.

Az uniós embargó alól kivételt kaptak az orosz olajat vezetéken importáló közép-európai országok, de nem csak ezek: mások mellett Olaszország is a kivételezettek között van, bár tengeri útvonalon szállítja az orosz olajat, amelyből szükségletei kevesebb mint 13 százalékát fedezi (ld. az alábbi ábrát).

Mario Draghi kormányfő közlése szerint Róma 2023 év végéig kapott haladékot arra, hogy csökkentse az orosz olaj importját. A dél-európai ország – az EU-ban egyedüliként – az orosz-ukrán háború kitörése óta még növelte is az orosz olaj behozatalát, ráadásul a korábbi majd' négyszeresére, napi 400 ezer hordóra. Ennek több mint fele a Lukoil helyi leányvállalatának, az ISAB Srl-nek a tulajdonában lévő szicíliai finomítóba ment. Az ISAB-ot ugyan nem sújtják az orosz vállalatok ellen bevezetett szankciók, ám az európai bankok ennek ellenére sem állnak szóba a céggel, amely hitelek híján kénytelen kizárólag az orosz anyavállalattól, a Lukoiltól vásárolni. 

A siracusai finomító leállása komoly érvágás lenne nemcsak Szicíliának, ahol az ISAB több mint 3500 embert foglalkoztat, és a térség GDP-jének felét adja, hanem egész országnak is, hiszen itt dolgozzák fel az Olaszországba importált kőolaj ötödét. Erre kínálhat megoldást az a forgatókönyv, amelyről a hírek szerint már egy hónapja megállapodtak, de csak most hozták nyilvánosságra, a venezuelai olaj szállításáról.