Az Oroszországra kivetett nyugati szankciók már elkezdték kifejteni hatásukat az orosz kőolajtermelésre. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagországai most azt mérlegelik, hogy miként reagáljanak erre a helyzetre. A The Wall Street Journal OPEC közeli forrásokra hivatkozva azt írta, hogy egyes tagok úgy látják, a részleges európai importtilalom súlyos hatással lesz Moszkva olajtermelésére. Ennek kezelésére felmerült annak a lehetősége, hogy felmentsék az oroszokat az olajkitermelési megállapodásban foglaltak alól.
Amennyiben az OPEC megállapodik Moszkva felmentéséről, az megnyithatja az utat más tagok, például Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek előtt, hogy fokozzák olajtermelésüket.
Egyelőre nem tudni, hogy Oroszország belemenne-e a kvóták felfüggesztésébe, mivel ez lenne a szankciókat kivető európai országok érdeke is, akik így könnyebben pótolhatnák a kitiltott orosz olajat a Perzsa-öbölből származó energiahordozóval.
Az OPEC tagokon egyelőre nincs nyomás, hogy az eddig tervezettnél nagyobb mértékben emeljék a kitermelésüket. Június 2-án a következő találkozójukon az OPEC+ tagok
várhatóan az eddig tervezett 432 ezer hordós emelésről fognak megállapodni.
Ez az emelés része a termelés világjárvány előtti szintre való fokozatos visszaállításának. Az Egyesült Államok és az európai nemzetek már jelezték, hogy a korábbi megállapodás kevés ahhoz, hogy stabilizálja az olajpiacot az orosz-ukrán háború hatásai miatt, de az OPEC+ korábban elutasította, hogy a konfliktus miatt változtassanak az eddigi terveken.
Az importtilalom megágyazhat a felmentésnek
Most változni látszik a tagok hozzáállása a kérdéshez. OPEC küldöttek azt állítják, hogy több tag is felvetette annak a lehetőségét, hogy Moszkvát hagyják ki a csoport tervezett emeléseiből. Ennek oka, hogy Oroszország termelése Ukrajna megtámadása óta csökkenőben van és várhatóan ez a folyamat nem fog megállni. Már az európai importtilalom előtt is felvetődött Oroszország mentesítésének lehetősége, a szankciók kimondása viszont növelte ennek a döntésnek az esélyét.
Nem ez lenne az első eset, hogy az OPEC felmenti egy tagját a termelési követelmények alól. Az 1990-es években Irak esetében volt erre példa, jelenleg pedig Líbiának, Venezuelának és Iránnak sem kell tartania magát a kartell célkitűzéseihez. Egyes vélemények szerint
az oroszok már hónapok óta nem teljesítették az OPEC kvótát, így felesleges lenne arra kényszeríteni őket, hogy továbbra is ragaszkodjanak hozzá.
Annyi biztos, hogy a felmentés ellenére a kartell továbbra is szoros kapcsolatot ápolna Moszkvával.
Nem minden tag tartja azonban jó ötletnek az oroszok mentesítését. Egyesek szerint ez a lépés aláásná az OPEC+ kohézióját.
Oroszország ezzel a lépéssel úgy őrizné meg befolyását a csoporton belül, hogy nem kellene tartania magát a termelés növeléséhez vagy csökkentéséhez.
A felmentés kritikusai szerint az OPEC+ koncepció értelmét veszti, ha az egyik legnagyobb termelőre nem vonatkoznak a megállapodásai. Oroszország még a jelenlegi visszafogottabb termelés ellenére is több olajat tud szivattyúzni, mint az Egyesült Államok és Szaúd-Arábián kívül bármelyik tagország. Az ellenzők szerint Moszkva könnyen alááshatja a kartell törekvéseit, ha a kitermelés csökkentésére lenne szükség a jövőben.
Mindeközben Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere Szaúd-Arábiába látogatott, ahol egyeztetett Faisal bin Farhan herceggel, a szaúdi külügyminiszterrel. A szaúdi állami hírügynökség a Bloomberg értesülései szerint csak annyit közölt, hogy a két politikus egyetértett abban, hogy országaik együttműködése hatékonyan tudja stabilizálni a globális szénhidrogénpiacot. A találkozóról részleteket nem közöltek, illetve az orosz energiaügyi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy
Oroszország nem nyilatkozik a csütörtöki OPEC+ ülés előtt.
