Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a tagállamoknak önkéntes alapon 15 százalékkal kellene csökkenteniük a gázfogyasztást augusztus és március között, a terv azonban éles ellenállásba ütközött. A tagállamok brüsszeli nagyköveteinek hétfői találkozója a Politico beszámolója szerint
szinte kizárólag kivételekről, mentességekről és kiskapukról szólt, mindenki kifogásokat sorakoztatott fel, hogy miért ne vonatkozzon rá a csökkentés.
Még olyan országok is beszálltak ebbe a játékba, amelyek eredetileg támogatták a bizottság elképzelését.
Egy brüsszeli illetékes szerint részben az a probléma, hogy a bizottság az eredeti tervében abból a forgatókönyvből indult ki, hogy megszakadnak az orosz gázszállítások, nem fog újraindulni az Északi Áramlat 1. vezeték a júliusi karbantartás után, így szükség lesz a gázfogyasztás sürgős racionalizálására. A gáz azonban érkezik a vezetéken, bár erősen csökkentett mennyiségben, szerdától pedig a Gazprom ezt tovább felezi a kapacitás 20 százalékára.
Mivel az EU-ban a döntések meghozatalához konszenzus szükséges, az energetikai miniszterek elé erősen felvizezett javaslat érkezett, amelynek minden esélye megvan arra, hogy ma elfogadják. A Reuters értesülései szerint mentesülnek a 15 százalékos limit alól azok az országok – például Írország és Málta –, amelyek nem kapcsolódnak más uniós tagállamok gázhálózatához. Alacsonyabb megtakarítási célt tűznek ki azok elé is, ahol viszonylag magas a gáztárolók feltöltöttsége, és
a tagállamokon belül mentességet kaphatnak a kritikus fontosságú iparágak, például az acélgyártás. Azoknak az országoknak pedig elég 7 százalékot megtakarítaniuk, amelyek gázt exportálnak másik tagállamba.
A miniszterek elé került tervezet szerint emellett a tagállamok többsége dönt majd arról, kötelezővé tegyék-e a fogyasztás visszafogását. Ezt a jogot az Európai Bizottság eredetileg magának tartotta volna fenn, azonban ezt többen elfogadhatatlannak tartották. Többek között Lengyelország, Görögország, Spanyolország, Portugália, Ciprus és Málta. Az EB annyi engedményt kap, hogy a testület tehet javaslatot a lépésre, amelyről aztán szavaznak a tagállamok.
Egy nappal korábban Anna Moskwa lengyel klímaügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, nehéz megvitatni az EB által néhány nap alatt, szinte rögtönözve előkészített kötelező mechanizmusokat, amelyek felhasználáscsökkentésre kényszerítenék a tagállamokat. Moskwa elfogadhatatlannak nevezte, hogy a javasolt gázfogyasztási mechanizmusok kötelezők lehetnének a tagállamokra nézve. A reakció nem késett sokat: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kapásból a lengyel jogállamisággal kapcsolatban indított uniós eljárást kezdte el feszegetni.
A miniszteri ülést előkészítő, késő estébe nyúló hétfői tárgyalások során a Politico szerint feltűnően hiányzott a hivatalos számítás vagy becslés, amelyből kiderülne, hogy az engedmények aláássák-e az általános megtakarítási célt. Azonban „egyetértés volt abban, hogy ez még mindig elég lesz ahhoz, hogy a lépés hatékony legyen” – mondta a lapnak egy neve elhallgatását kérő diplomata.
Megugrott az olaj ára a Gazprom bejelentésére
A Gazprom szerdától az Északi Áramlat 1. kapacitásának 20 százalékára csökkenti a Németországba szállított gáz mennyiségét. A hírre kedden az egymást követő második napon emelkedett az olaj ára. A Brent szeptemberi szállításra hétfőn 1,9, kedden 1,6 százalékkal, hordónként 106,81 dollárra, az amerikai WTI a hét első két napján összesen 3,6 százalékkal, 98,17 dollárra drágult. A kereskedők ugyanis arra számítanak, hogy a felhasználók egy része kénytelen lesz földgázról olajszármazékokra, elsősorban dízelre átállni. Ami egyébként már önmagában is kockázatos, mivel Oroszország Európa legfőbb dízelbeszállítója. Az átállás viszont tartósan támogathatja az olajárakat – mondta a Reutersnek Kikukava Hirojuki, a Nissan Securities kutatási igazgatója. |
