A német energiakitermelő Wintershall Dea vállalat korrigált nettó eredménye az első félévben 1,3 milliárd euró volt, mely nagy részben az orosz Gazprommal közös szibériai földgáz-kitermelésből származik. Ebből mindenekelőtt a BASF német vegyipari óriás profitál, mely hetven százalékos tulajdonrészesedéssel rendelkezik a kasseli székhelyű olaj- és gázkitermelő vállalatban. A céget sokan a Gazprom lobbistájaként definiálják, azonban vállalat vezetése úgy látja, hogy ők minden szankciós intézkedést betartanak.
A londoni civil szervezet, a Global Witness képviselője ezeket az adatokat aljasnak nevezte. Louis Wilson szerint ezzel egy brutális háborúból profitálnak, ugyanakkor európaiak millióit sodorják energiaszegénységbe a rekordmagas áraikkal. A szervezet vádja, hogy a rekordnyereség nemcsak Wintershall Dea-t gazdagítja, hanem Oroszországot is segíti a háború finanszírozásában. Ugyanakkor Németországban az embereknek egyre mélyebbre a zsebükbe kell nyúlniuk. Eközben visszásnak hat, hogy a német ipari szereplők, élükön a BASF-fal, kongatják a vészharangot. Extrém esetekben le kellene állítani a termelést Ludwigshafenben - figyelmeztetett nemrég Martin Brudermüller, a BASF vezérigazgatója azzal kapcsolatban, hogy mi történne, ha oroszországi gázszállításokat leállítanák.
Michael Thumann, a Zeit szerkesztője évek óta figyelemmel kíséri az energiapiaci fejleményeket, és élesen bírálja a Gazprom és a BASF/Wintershall közötti szoros kapcsolatot. Szerinte a német cégcsoport az elmúlt 20-30 évben hagyta magát kizsákmányolni.
Az ARD Monitor Magazin rendelkezésére álló dokumentumok szerint a Gazprom többször próbálta a Wintershall-t felhasználni érdekeinek érvényesítésére. A magazinnál arról írtak, hogy a Gazprom erősebb lobbit vár Németországban a Wintershalltól, és jobb védelmet Oroszország számára a szankciókkal szemben.
A magazin kérdésére a Wintershall Dea úgy válaszolt, hogy a vállalat kommunikációs stratégiáját a részvényesekkel valamint az igazgatósággal egyeztetve kommunikációs osztályuk alakította ki, melybe a Gazpromnak nincs beleszólása.
A Wintershall Dea és a Gazprom közötti szoros kapcsolat már 2015-ben is megmutatkozott. Ekkor a cég eladta a rehdeni gáztározót a Gazpromnak, mely németország legnagyobb földgáztározója volt. Cserébe a Wintershall részesedéseket kapott az orosz energiaóriás szibériai gázmezőiben. A megállapodásnak 2014-ben kellett volna létrejönnie, azonban a Krím annektálása után ezt felfüggesztették. Ekkor sajtóértesülések szerint a Wintershall anyavállalatának, a BASF-nek a vezetője e-mailt küldött Sigmar Gabrielnek, akkori gazdasági miniszternek, és sürgette, hogy engedélyezzék az üzletet. A szociáldemokrata alkancellár ebbe beleegyezett, és több milliárd dolláros garanciát vállalt az ügyletre. A szövetségi kormány akkor azt mondta, hogy az ellátásbiztonság a megkötött üzletet nem érinti. Az Ukrajna elleni támadást követően a szövetségi kormány államosította a tárolót, így az visszakerült Németország tulajdonába.
A Wintershall azonban az ukrajnai háború kitörése után is folytatta a Gazprommal közös szibériai gázkitermeléseit, melyből bevételeinek fele származik. Bár egyre nagyobb rajtuk a nyomás, hogy állítsák le minden létező projektjüket és tevékenységüket Oroszországban, azonban erre nem hajlandók.
Mario Mehren a Wintershall Dea vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalatuk termeléssel, és nem kereskedéssel foglalkozik. Nem importálunk gázt Oroszországból, így minket nem érintenek a szankciók - hangsúlyozta Mehren. Hozzátette, hogy Szibériában a Gazprommal közösen termelnek gázt, de annak kereskedelmével az orosz partner gondoskodik.
A cégvezető azt is hangsúlyozta, hogy az oroszországi gázimport nem helyettesíthető azonnal, ahogy erre a német kormány többször is rámutatott.
Az igazgatóságról folytatott intenzív megbeszélések után úgy döntöttünk, hogy továbbra is részt veszünk a meglévő oroszországi projektjeinkben. Ha kiszállunk, milliárdok jutnának az orosz államhoz – mondta Mario Mehren.
A BASF közben arra hivatkozik, hogy a jelentősen megnövekedett energia- és nyersanyagköltségek éreztetik hatásukat a vegyipari óriásnál, de ezt nagyrészt magasabb eladási árak formájában tovább terhelik a vásárlókra. A német kormány eközben soha nem látott energiaválsággal néz szembe, aminek hatására Hannoverben már elzárták a melegvizet a középületekben, Berlinben pedig lekapcsolták a közvilágítást. Az egyre magasabb gázárak miatt a német polgárok is egyre hangosabban adnak hangot elégedetlenségüknek, legutóbb Bayeruthban fogadta füttykoncert Robert Habeck alkancellárt.
