„A becsléseink szerint jelentős gazdasági növekedést értünk el a most zárult második negyedévben” – jelentette ki Daniele Franco olasz gazdasági miniszter pénteken bankárokkal folytatott találkozóján Rómában. Az inflációs nyomás és az eurózónát fenyegető növekvő recessziós kockázatok miatt azonban megvan a veszélye, hogy „a növekedés véget ér, vagy élesen lelassul az év második felében”, tette hozzá a Reuters tudósítása szerint.
Európa negyedik, a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága a hivatalos előrejelzések szerint 3,1 százalékos növekedésre számít idén, és Franco szerint elképzelhető, hogy
az erős második negyedévnek köszönhetően akkor is elérhetik a három százalékot, ha az év második felében stagnálás lesz.
A jelenleg 8,5 százalékos „aligha csökken majd gyorsan”, figyelmeztetett a gazdasági miniszter, de ígéretet tett rá, hogy a kormány mindent meg fog tenni, hogy enyhítse a gyorsan növekvő energiaárak negatív hatását a vállalatokra és a háztartásokra, különösen a legalacsonyabb jövedelműekre. A Reuters értesülése szerint a kabinet még a hónapban készül elfogadni egy nyolcmilliárd eurós új segélycsomagot az eddigi 33 milliárd mellé, amelyet január óta már beépítettek a költségvetésbe. (Egy euró 401,4 forint.)
Az olasz államkötvényhozamok közelmúltbeli erőteljes emelkedése ellenére Franco szerint Olaszország átlagos adósságszolgálati költségei idén nagyjából összhangban lesznek a tavalyival, és a piacok várhatóan hamarosan stabilizálódnak.
A GDP-arányos államadóssága idén jelentősen csökkenni fog a tavalyi 151 százalékos szintről, mondta a tárcavezető, és megerősítette, hogy marad a jelenlegi 5,6 százalékos GDP-arányos hiánycél.
„Bízom abban, hogy az olasz államháztartás fenntarthatósága hozzá fog járulni a stabilabb piaci feltételek és a gazdasági fundamentumainknak megfelelő kötvényhozamok helyreállításához” – fogalmazott.
A jövőre nézve Franco elmondta, hogy a kormány az októberben jóváhagyandó 2023-as költségvetésben adócsökkentést fog végrehajtani az úgynevezett adóék, vagyis a munkáltató által fizetett és a munkavállaló által hazavitt bér közötti különbség csökkentése érdekében.
