Nagy a forgalom mostanában a Henley & Partners nevű globális migrációs tanácsadó cégnél. Esetükben persze nem a hazájukat megélhetési vagy háborús okoból elhagyókra kell gondolni, a Henley kifejezetten a gazdagokra specializálódott. A cég becslései szerint az év eddig eltelt részében nagyjából 10 ezer kínai gazdag összesen 48 milliárd dollárnyi vagyonnal a háta mögött szeretne kivándorolni Kínából. Ez Oroszország után a második legnagyobb emigráns közösség lenne – már ha kiengednék őket. Erre persze nem sok esély van,
Hszi Csin-ping nem arról híres, hogy kesztyűs kézzel bánna országa milliárdosaival.
Hivatalosan persze senki nem változtatott a ki- és bevándorlási szabályokon, de az ezen a területen tevékenykedő jogászok szerint az utóbbi hónapokban az útlevelek kiadása és az ehhez szükséges dokumentációval kapcsolatos ügyintézés jócskán lelassult. Szintén bonyolultabbá vált a tőkeáramlás, mivel hátrébb léptek azok a külföldiek, akik korábban segítettek kikerülni a tőkeáramlási szabályokat.
Mindez tovább élezi az amúgy sem kicsi feszültséget a Kínai Kommunista Párt és az ország dúsgazdagjai között. Hszi Csin-ping néhány éve meghirdette a közjóprogramját, ennek keretében szinte folyamatos boszorkányüldözés zajlik, egyik szektort veszi elő a másik után. A nagyvállalatok gyakran már maguktól indítanak több milliárd dolláros közjóprogramokat, hogy elkerüljék a legfelsőbb vezető rosszallását.
Hszi Csin-ping történelmi tettre készül, az őszi pártkongresszuson, harmadszorra választatná magát újra a párt élén.
Ennek érdekében tesz népjóléti intézkedéseket. Ugyanakkor a párt zérótolerancia-politikát követ a járvánnyal kapcsolatban, és ennek súlyos növekedési áldozata van. A kínai bővülési üteme az idei második negyedévben 0,4 százalékra lassult, az első negyedéves 4,8 után. Így gyakorlatilag lehetetlen küldetésnek tűnik a párt által az idei évre célként kitűzött 5,5 százalékos növekedés. Ez súlyos presztízsveszteség Hszi Csin-pingnek, a pártnál elvi kérdés, hogy a teljesítsék az „ötéves tervet”.
A kivándorlással foglalkozó ügynökségeket és jogászokat tavasszal – amikor a 26 milliós Sanghajt gyakorlatilag hermetikusan lezárták – három-ötször többen keresték fel, mint békeidőben.
Exponenciálisan nőtt azon megkeresések száma, amelyek tőkét menekítenének ki az országból
– számoltak be a Financial Timesnak az ügy kényességére való tekintettel nevük elhallgatását kérő bankárok.
A legnépszerűbb desztinációk közé tartozik az Egyesült Államok, Szingapúr, Ausztrália, Kanada, valamint Európa egyes országai. Spanyolország, Portugália és Írország például viszonylag kényelmes célpontnak számít – nem kötik túl nagy befektetési összeghez az állampolgárság megadását.
