Áldozatokat szednek a megfizethetetlen élelmiszerárak és a kíméletlen időjárás
Továbbra is makacsul magasak az élelmiszerárak, ahogyan elhúzódik Oroszország ukrajnai háborúja, fokozva az ellátási lánc problémáit és a klímaváltozás miatti nyomást. Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának vezető közgazdásza, Arif Husain szerint a háború csak még több olajat öntött, egy már amúgy is égő tűzre. Ukrajna jelentős búza-, kukorica- és napraforgóolaj-termelő, és bár az exportot világszerte korlátozták a háború miatt, Husain szerint a globális élelmiszerválságot nem az élelmiszerek elérhetősége, hanem a megugrott árak okozzák.
Ez a válság a megfizethetőségről szól, vagyis van élelmiszer, de nagyon drágán
– nyilatkozta a CNBC hírportálnak.
Júliusban 13 százalékkal voltak magasabbak a globális élelmiszerárak, mint egy évvel ezelőtt,
ráadásul további emelkedés is várható.
A legrosszabb forgatókönyv szerint még 8,5 százalékos drágulás várható 2027-ig
– írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.
A kutatás szerint a műtrágyaárak megugrása is hozzájárul a magasabb élelmiszerárakhoz, mivel a termelők áthárítják a költségeket a fogyasztókra. Azután indultak emelkedésnek az árak, miután Oroszország – amely a világ műtrágyaexportjának mintegy 14 százalékát adja – korlátozta az exportot, ami pedig csökkentette a terméshozamot.
Mindez az aszállyal, erdőtüzekkel, magas energiaárakkal és az ellátási lánc zavaraival együtt kíméletlen kombinációt alkotott,
és még jóval 2024 után is magasan tarthatja az árakat a Világbank szerint.
Triplázódtak a műtrágyaárak az első fél évbenAz átlagosan háromszorosára emelkedett árak mellett a mezőgazdasági termelők részére értékesített műtrágya mennyisége közel 30 százalékkal esett vissza az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest. |
Arif Husain úgy látja, hogy bár a jelenlegi válság eredetileg a megfizethetetlen árakból eredt, élelmiszerhiány is kialakulhat, ha nem sikerül megoldani a műtrágyahiányt.
Az ENSZ becslései szerint az éhínség közeli állapotban élők száma már így is 345 millióra ugrott a 2019-es 135 millióról.
Kánikula Kínában
A szélsőséges időjárás és az éghajlatváltozás is súlyosbítja a körülményeket, és tovább fokozza a globális élelmiszer-ellátás bizonytalanságát. Kína, a világ legnagyobb búzatermelője is küszködik a szélsőséges időjárással, a súlyos aszályokat hirtelen áradások követik, elpusztítva a még megmaradt termést.
A hónap elején Peking először hirdetett aszályvészhelyzetet,
mivel a középső és déli tartományokban hetekig tartó extrém hőség uralkodott, a hőmérséklet több tucat városban meghaladta a 40 Celsius-fokot.
Tegnap aszály, holnap árvíz – nincs nyugalom SencsenbenA heteken át tartó aszály után most áradásokkal küzd a dél-kínai régió. |
A rizstermesztés nagyon érzékeny a hőmérséklet-változásra
– mondta Bruno Carrasco, az Ázsiai Fejlesztési Bank fenntartható fejlődéssel és éghajlatváltozással foglalkozó részlegének igazgatója.
Majd hozzátette, hogy
az ázsiai–csendes-óceáni térségben az élelmiszer-termesztés mintegy 60 százaléka esővel táplált gazdálkodásból származik, így nagyon aggódnak a jövőre nézve.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.