Az ausztrál BHP bányavállalat részvényei 5,5 százalékkal emelkedtek, miután a június 30-án zárult üzleti évében a nyeresége a vártnál nagyobb mértékben, 26 százalékkal, 21,3 milliárd dollárra nőtt – írja a Reuters. Ez 2011 óta a legmagasabb profitadat, amit rekord-osztalékfizetés követ majd a BHP bejelentése szerint.

A nyereséget elsősorban a szénüzletág növelte, mivel az energiahordozó ára rekordszintre emelkedett az orosz–ukrán háború kirobbanása óta.

A világ legnagyobb bányavállalata szerint az eredmények a magasabb szén- és rézárakat tükrözik. Az utóbbi ára a márciusi rekordszint elérése óta 25 százalékkal esett, mivel a legnagyobb fogyasztónak számító Kína gazdasági növekedése lelassult, s ezzel párhuzamosan csökkent az alapanyagigénye is. 

Közben a BHP augusztus 8-án 8,34 milliárd ausztrál dollár (5,8 milliárd amerikai dollár) értékű vételi ajánlatot tett az ausztrál OZ Minerals réz- és nikkelbányászati vállalatra. 

Egy éven belül ez a BHP második felvásárlási ajánlata, amelyet azonban az OZ Minerals elutasított.

Az OZ Mineralsra tett ajánlat, valamint a kőolajüzletágnál végrehajtott júniusi fúziója azt jelzi, hogy a BHP-nek tetemes többlet cash flow-ja van, és terjeszkedni akar – fejtette ki Azeem Sheriff, a CMC Markets piaci elemzője. „A réz- és az energia-üzletág valóban dinamikus fejlődés előtt áll, és ez a lépés pozitív előrejelzésekben is testet ölt” – mondta a szakértő.

 

A negyedév után a részvényesek papíronként 1,75 dolláros osztalékot kapnak, ezzel a június 30-án lezárt pénzügyi év egészét 3,25 dolláros rekordosztalék jellemzi, épp egy olyan időszakban, amikor más bányavállalatok csökkentették a kifizetéseiket, reflektálva az olvadó nyereségükre. 

A BHP a legfőbb vasérctermelő egységének kapacitását évi 330 millió tonnára növelné, továbbá megvizsgálja a növekedési lehetőségeket a réz és a nikkel területén, amelyeket a vállalat jövőbe mutató nyersanyagoknak nevezett.

A BHP kockázati tényezőként említette a monetáris politika szigorodása miatt a fejlett országok körében tapasztalt gazdasági lassulást, továbbá azt, hogy a munkaerőhiány továbbra is nyomást gyakorolhat a globális és a helyi ellátási láncokra.  

Mike Henry, a BHP vezérigazgatója azonban optimista a jövővel kapcsolatban. „Arra számítunk, hogy az elkövetkező évben a kínai nyersanyagkereslet magasabb szinten stabilizálódik a növekedésközpontú pekingi gazdaságpolitika fokozatos érvényesülésével” – mondta a cégvezető.

BHP
Fotó: AFP

A Rio Tinto – amely a BHP mögött a világ második legnagyobb bányavállalata – 29 százalékos első félévi profitcsökkenésről számolt be az előző hónapban, és több mint a felével mérsékelte az osztalékát. A rivális cég a kínai kereslet lanyhulására és az ellátási láncban mutatkozó problémákra hivatkozott.

Az ausztrál BHP a világ legnagyobb bányavállalata. Az 1885-ben alapított cég számtalan országban tevékenykedik, köztük az Egyesült Államokban, Algériában, Brazíliában, Ausztráliában és Mexikóban. Többek között szenet, rezet, nikkelt és vasércet is bányászik. Tevékenységét gyakran bírálják a környezetvédők, a céget a klímaváltozás egyik fő felelősének nevezték.