Alig telt el egy hónap azt követően, hogy az Európai Központi Bank (EKB) egy évtized után kamatot emelt, a piacok további monetáris szigort áraznak, összesen még egy százalékpontot.
Igaz, ez jóval kevesebb, mint amennyire korábban számítottak, a július végén várt mérték nagyjából fele.
A háttérben a recessziós félelmek, a gázellátás egyre romló megítélése húzódik meg. Az EKB júniusban 50 bázisponttal szigorított, ám azóta egyre több elemző arra számít, hogy az eurózóna gazdasága az idén recesszióba süllyed. Ez jelentősen behatárolja a központi bankok kamatemelési hajlandóságát.
Az enyhébb monetáris szigor, valamint a fenyegető nyomán az euróra és az abban denominált államkötvényekre eladási nyomás nehezedik.
A német kétéves papír hozama a 0,21 százalékos szintet is megjárta a napokban, május óta nem volt ilyen alacsonyan, de aztán újra emelkedni kezdett.
A recessziós vívódások és a kamatemelési kényszer mellett az EKB elkezdte „széttöredezettség-mentesítő” programjának végrehajtását is. Ennek az a célja, a kamatemelések nyomán ne emelkedjen túlságosan a déli országok államkötvényeinek hozama, megvédjék a spekulációtól például az olasz állampapírokat.
A jegybank kedden közzétett adatai szerint júniusjúliusban a központi bank német, francia és holland állampapírokból felhalmozott állománya nettó értelemben 18,9 milliárd euróval csökkent, míg az olasz, a spanyol, a portugál és a görög kötvények nettó állománya 17,3 milliárddal emelkedett.
A programon belül három kategóriát különítettek el. Vannak a donorok: Németország, Franciaország – Párizs nagy bánatára –, valamint Hollandia, vannak a kedvezményezettek: közük az olaszok, a görögök, a spanyolok és a portugálok, valamint az úgynevezett semleges országok.
A szigorodó kamatkörnyezet jócskán lelassította az ingatlanpiacot is. Az EKB kimutatása szerint
az új lakásvásárlási hitelek május-júniusban átlagosan 16 bázisponttal, 1,94 százalékra emelkedtek az eurózónában.
Az átlagkamatszint így 64 bázisponttal magasabb a tavaly szeptemberben regisztrált 1,3 százalékos mélypontnál.
A Capital Economics elemzése szerint „mellbevágó” a jelzáloghitelek drágulása. A drágább kölcsönök jelentősen hozzájárulnak a háztartások fogyasztásának visszafogásához, a rendelkezésre álló jövedelem csökkenéséhez, amelyre már eddig is súlyos csapást mért az energia és az élelmiszerek árának emelkedése.
Ez egyike azon tényezőknek, amelyek a következő 6-9 hónapban várhatóan recesszióba taszítják az eurózónát – mondta Andrew Kenningham, a Capital Economics Európáért felelős vezető közgazdásza.
Az EKB kimutatása szerint a jelzáloghitelek Németországban és Olaszországban növekedtek a legnagyobb mértékben, Franciaországban és Spanyolországban szelídebb volt a kamatemelkedés mértéke. A németeknél egy átlagos jelzáloghitel kamata júniusban több mint egy százalékponttal, 2,25 százalékra szaladt fel. Olaszországban 75 bázisponttal, 1,97 százalékra emelkedett.
Hiába a fenyegető recesszió, az EKB az letörése érdekében tovább szigorít a kamatpolitikáján, és ez a jelzáloghitelek kamatát is tovább emeli. Az előrejelzések szerint szeptemberben újabb 50 bázispont jöhet (augusztusban elvileg nincs kamatdöntő ülés), júliusban a közös valutaövezet inflációja 8,9 százalékra gyorsult – ez történelmi csúcs az eurózónában. Az ingatlanárak emelkedése szintén történelmi csúcsra, 9,8 százalékra száguldott az idei év első negyedében.
