Új gyárak építésével próbálja enyhíteni a csiphiányt a világ legnagyobb csipgyártójának számító TSMC, ami hamarosan megkezdi a rendkívül fejlett, 3 nanométeres csipek tömegtermelését – írja a Nikkei Asia.
A tajvani vállalat 2017 és 2019 között évente átlagosan két gyárat épített, de az ütem mostanra legalább évi ötre nőtt. Összességében a távol-keleti cég 2020 és 2023 között további 23 üzem építését tervezi, hogy csökkentse a globális csiphiányt.
A TSMC vezetője elárulta, hogy a világ legnagyobb csipgyártója is szállítási késésekkel küzd, mivel a félvezetők gyártásához szükséges berendezések, gépek is késve érkeznek meg. Még a viszonylag kis alkatrészek hiánya is gondot okozhat az ellátási sorokban.
A legmodernebb litográfiai gépek például egyenként több mint százmillió dollárba kerülnek, de egy mindössze tíz dollárba kerülő csip hiánya megakadályozhatja a szállításukat – árulta el a TSMC igazgatója.
Az ötvenezer dolláros autók gyártását akadályozzák a kevesebb mint egy dollárba kerülő félvezetők – tette hozzá. Szerinte az autógyártók egyre több funkciót adnak hozzá a járművekhez, valamint az okostelefonok is tömegesen terjednek, ezekhez pedig egyre több félvezető szükséges.
„Azt hiszem, az egész világ nem ismerte fel, hogy milyen fontos az ellátási lánc menedzsmentje a múltban, és az egész világ nem végzett jó munkát az ellátási lánc menedzsmentjében, beleértve a TSMC-t is” – jelentette ki a vállalat vezetője.
A cég vezetése azt nem árulta el, hogy pontosan mikor kezdődik a 3 nanométeres csipek tömegtermelése, csak annyi derült ki, hogy hamarosan. Minél kisebb nanométeres egy félvezető, annál bonyolultabb legyártani.
Jelenleg csak a TSMC, a Samsung és az Intel rendelkezik a technológiával. A tajvani vállalat emeli a tétet, és 2025-ben már a 2 nanométeres alkatrészek gyártását tervezi.
Technológiai hidegháború
A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek.
A csipgyártást jelenleg a saját kormányzattal rendelkező, 24 millió lakosú Tajvan uralja, amit Kína a saját részének tekint, és a világon jelenleg mindössze 14 ország ismeri el függetlennek.
Peking azon dolgozik, hogy ez a szám tovább csökkenjen. Tajvanon található a világ legfejlettebb félvezetőit gyártó kapacitás több mint 90 százaléka, amit szinte teljesen a TSMC állít elő. Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni.
Ennek érdekében Joe Biden a hónap elején aláírta azt a 280 milliárd dolláros kétpárti törvényjavaslatot, amely Chips and Science Act néven vált ismertté. A jogszabály az amerikai csúcstechnológiai gyártás fellendítését célozza, és 52 milliárdot szán csak a félvezetőkre.
A másik oldalon Hszi Csin-ping kínai elnök a legnagyobb veszélynek nevezte a külföldi technológiától való függést, ezért a távol-keleti ország tetemes beruházásokat fordít az ágazatba, hogy növelje az önellátását. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a részben állami kézben lévő Semiconductor Manufacturing International Corporation (SMIC) nevű kínai vállalat, ami az előzetes várakozásokat felülmúlva rekordnyereséget ért el a második negyedévben.
Viszont a Trump-kormányzat körülbelül két évvel ezelőtt nemzetbiztonsági aggályokra hivatkozva feketelistára tette a sanghaji székhelyű vállalatot, az SMIC kínai hadsereggel való kapcsolataira hivatkozva, amit a cég következetesen tagadott. Így az SMIC nem fér hozzá a legfejlettebb technológiához.
