Az elmúlt 27 év legnagyobb, 50 bázispontos emelésére számít a Bank of Englandtól (BoE) a Bloomberg, valamint arra, hogy a jegybank bemutatja az elmúlt évtizedben nyújtott 895 milliárd fontos (egy font 481,5 forint) ösztönzőintézkedések egy részének leépítésére vonatkozó stratégiáját. Az intézkedések felgyorsítanák a monetáris politika szigorítását, hogy megfékezzék az elmúlt 40 év legsúlyosabb inflációs hullámát.
A fogyasztói árak emelkedésének üteme júniusban elérte a 9,4 százalékot, a jegybank előrejelzése szerint azonban ősszel 11 százalékos lesz, vagyis többszöröse a 2 százalékos célnak.
A brit jegybank ráadásul amiatt is aggódik, hogy lemarad a versenytársaktól, különösen az amerikai jegybanktól, amely az elmúlt két ülésén összesen 1,5 százalékponttal emelte a kamatokat. Alá akarják támasztani a fontot is, amely az idén 10 százalékkal gyengült a dollárral szemben.
„Az inflációs kép lényegesen romlott, és Andrew Bailey BoE-kormányzó üzenete, amely szerint terítéken van az 50 bázispontos emelés, azt sugallja számunkra, hogy készen állnak az erőteljes fellépésre” – vélekedett Liz Martins, a londoni HSBC Bank Plc vezető közgazdásza. Dan Hanson, a Bloomberg Economics vezető közgazdásza szerint a brit jegybank az augusztusi „nagy ugrás” után visszatér a hagyományos 25 bázispontos emelésekhez, és februárra 2,75 százalékra emeli a kamatlábakat. Szerinte
a kockázat az, hogy a gyorsabb ütemű szigorítás ősszel is folytatódik.
A befektetők is 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy a BoE monetáris tanácsa csütörtöki ülésén fél százalékponttal, 1,75 százalékra emeli az irányadó kamatlábat, ami a 2009-es globális pénzügyi válság óta a legmagasabb szint. Vannak azonban olyan vélemények is, köztük a Morgan Stanley-é és a NatWest Marketsé, amelyek a recessziós kockázatok növekedésére hivatkozva negyed százalékpontot tartanak valószínűbbnek. Erre számít a Reuters is, miután az amerikai Citibank és a YouGov hétfőn nyilvánosságra hozta legfrissebb felmérésének eredményét, amely szerint
júliusban ismét, az előző havi 6,1 százalékról 6 százalékra csökkentek a brit lakosság 12 hónapra vonatkozó inflációs várakozásai.
Az öt-tíz évvel későbbi időszakra vonatkozók pedig az elmúlt négy hónapban harmadszor, ezúttal 4 százalékról 3,8 százalékra gyengültek. Benjamin Nabarro, a Citi közgazdásza az ügyfeleknek szóló jegyzetében ezt úgy értékelte, hogy ezek az adatok a közelmúltbeli fejleményekkel együtt a BoE döntéshozói számára valószínűleg azt jelzik, hogy továbbra is fennállnak a középtávú inflációs várakozásokkal kapcsolatos aggodalmak, viszont nincs bennük semmi olyan, ami az eddigit meghaladó emelést indokolná.
Az újabb kamatemelés azonban a mértékétől függetlenül bonyolítja a Boris Johnson miniszterelnöki helyéért versenyző Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter helyzetét, mivel
a hitelfelvételi költségek növelésével pénzt vesz ki az emberek zsebéből egy olyan időszakban, amikor egyre súlyosabbá válik a megélhetési válság az országban.
Az új jelzáloghitelek effektív kamatlába például november óta 65 bázisponttal ugrott meg, és júniusban már 2,15 százalékra emelkedett, ami 2016 vége óta a legmagasabb szint. Közben a gazdaságot a erős kockázata fenyegeti. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az Egyesült Királyságban lehet a leglassabb a növekedés jövőre a hét ipari országot tömörítő csoportban.
Ami a további szigorítást illeti, a BoE a pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány alatt öntötte a pénzt a gazdaságba, 895 milliárd font értékben vásárolt állam- és vállalati kötvényeket. Bailey korábban megígérte, hogy a héten részleteket hoznak nyilvánosságra arról, hogyan fogják eladni a portfólió egy részét, miután februárban már leállították a lejáró eszközökből származó bevételek újbóli befektetését. Most aktív értékesítést fontolgatnak, amely Bailey szerint a program első évében 50–100 milliárd font közötti összeget érinthet.
