A paritás alatt ingadozik az elmúlt időszakban az euró-dollár árfolyam, s elemzői vélemények szerint még egy vaskos EKB-kamatemelés sem képes megmenteni a közös európai fizetőeszközt a további gyengüléstől. Az eurózóna megítélését jelenleg nem a monetáris politika, hanem az energiaválság, a recessziós fenyegetések határozzák meg.

Christine Lagarde, az EKB elnöke. Fotó: AFP

Nem a kamatszintek irányították a devizapiacot a múlt hónapban, sokkal inkább a globális növekedési kilátások

 

– mondta a Bloombergnek Sam Zief, a JPMorgan Private Bank globális devizapiacokért felelős stratégája. A nagy kamatemelések nem támogatják a devizák árfolyamát, hiszen az inflációs várakozások lehorgonyzása a céljuk, viszont mellékhatásként rontják a növekedési kilátásokat – tette hozzá.

Az Európai Központi Bank (EKB) az euró történetének legmagasabb inflációjával szembesülve több mint tíz év után júliusban fél százalékponttal nullára emelte irányadó kamatát. A piacok újabb kamatemelésre számítanak szeptember 8-án, ennek mértékét viszont nagyon nehéz lesz eldönteni. Közeleg a tél, már most tombol az energiaválság, ami a várakozások szerint egyre erősödik majd, ahogy az időjárás hidegebbre fordul.

A valutaunióban az üzleti hangulat immár második hónapja romlik, a pandémia kiújulásával a turizmus nyári megugrása is valószínűleg kifullad. A dollárral szemben húszéves mélypontra esett az euró árfolyama a héten, megdrágítva ezzel az importot. Ez csak tovább rontja az energiahelyzetet

drágább lesz a dollárban árazott kőolaj és a gáz importja, ami viszont rátesz egy újabb lapáttal az inflációra.

Az euró-dollár árfolyam
 

Ha a  várt 50 helyett 75 bázisponttal emel az EKB, az sem változtat sokat a helyzeten, az euróárfolyam befolyásolásához minimum az kellene, hogy kedvezőbb hírek érkezzenek a gazdaságból

– mondta Dirk Schumacher, a Natixis frankfurti elemzője.

Kenneth Wattrett, az S&P Global Market Intelligence alelnöke szerint az eurózóna recessziója elkerülhetetlen ugyan, de viszonylag mérsékelt lesz. 

Hasonlóan vélekedik Jörg Kraemer, a Commerzbank vezető közgazdásza, aki szerint egy a vártnál nagyobb kamatemelés csak az inflációs kilátások szempontjából lenne kedvező. Kraemer ugyan nem zárja ki, de nem is tartja valószínűnek, hogy az EKB meghozna egy ilyen döntést. 

Fabio Panetta, az EKB igazgatósági tagjának nyilatkozata is ezt az álláspontot támasztja alá:

Ha jelentősen lelassul a gazdaság növekedése, esetleg beüt egy recesszió, az csillapítja majd az inflációs nyomást

– mondta.

A pénzpiacok a jegybank jövő havi ülésére 50 bázispontos emelést áraznak, ennél nagyobb, 75 bázispontos szigorításnak mindössze 20 százalékos esélyt adnak. A várakozások szerint az év végéig 130 bázisponttal emel az EKB, majd 2023 szeptemberére 2 százalékra emelkedhet az irányadó kamat. 

Az EKB szeptemberben 50 bázisponttal fog emelni, ennél több nagy meglepetés s egyben hiba is lenne

– foglalta össze véleményét Marco Valli, az UniCredit vezető közgazdásza. Szerinte az euró-dollár árfolyam a problémák szélesebb körét mutatja meg, az EKB-nak ezért nem érdemes az árfolyam miatt jobban szigorítania.