A Bloomberg cikke szerint, ha a kedvezőbb forgatókönyv érvényesül, akkor
az öreg kontinens időt nyerhet gáztárolói feltöltésére, ami pedig kulcskérdés a tél beállta előtt, és csökkentheti az esélyét annak, hogy a tél folyamán fogyasztási korlátozásokat kelljen elrendelni, valamint mérsékli az elektromos áram esetleges kimaradásának kockázatát is.
Emellett segíthet a háztartásoknak is: a lakosság Európa-szerte küzd a megemelkedett számlák kifizetésével. Ha viszont az enyhe idő miatt a vártnál később kell befűteni, vagy kevesebb energiára van szükség, akkor több marad az európai lakosság pénztárcájában. Az iparban is örülhetnének: a gáz- és villamosenergia-hiány miatti esetleges termelésbefagyasztás réme szertefoszlana, nem is beszélve arról, hogy – legalábbis az energiaárak következtében – immár nem lenne szükség áremelésekre, ami hozzájárulhatna a csúcsközelben lévő megszelídüléséhez.
Jókor jött az előrejelzés
A helyzet most nem kedvező. Az átlagnál melegebb nyári idő miatt megnőtt a hűtési igény, a légkondicionálók működtetéséhez több energiára volt szükség, több európai országban korlátozták a hűtési hőmérsékletet is. Az aszály következtében csökkent a vízerőművek teljesítménye, és bizonytalanabbá vált az atomerőművek hűtése is. Emellett a folyók alacsony vízállása miatt a hajózhatóság is korlátozottá vált, például a Rajnán nehezebben érkezik a szén a nemrég újraindított német erőművekbe, nem is beszélve arról, hogy az áruk közúti szállítása jóval drágább a vízinél.
Nyárias ősz jöhet
A Maxar Technologies LLC és a Marex prognózisa szerint a szokásosnál magasabb hőmérséklet várható októberben. Ennél tovább ment Tylor Ross, az AccuWeather meteorológusa, ugyanis azt mondta:
Különösen Közép-, Dél- és Nyugat-Európában szinte nyárias idő várható. Hideg először novemberben érkezhet, Kelet-Európába.
A meleg atlanti időjárás és a magas nyomású területek szárazabb időjárást eredményeznek, az átlaghőmérséklet pedig 1-1,5 Celsius-fokkal lehet magasabb a megszokottnál Európa nagy részén – mondta Alexandre Fierro, a londoni Marex meteorológusa.
Változatlan kérdőjelek az ellátás körül
Minden kedvező időjárás-előrejelzés ellenére továbbra is sok a bizonytalanság a téli ellátással kapcsolatban. Az orosz szállítások körüli kérdőjelekre egyelőre nem születtek meg a válaszok, miközben a korábban említett vízügyi és nukleáris problémák fokozódtak. Ugyan Európa is beszállt a cseppfolyósított földgázért (LNG) folyó versenybe, de az ázsiai ellenfelek szintén keményen küzdenek nyersanyagért.
Általában az európai országok október elején kezdik megcsapolni tárolóikat, ám ha a kínálat bőséges, és az időjárás enyhe, akkor ez akár egy hónappal is eltolódhat. Most átlagosan 72 százalékos töltöttségi szinten állnak a gáztárolók, ami nagyjából az ötéves átlagnak felel meg. Az Energi Danmark illetékese a héten azt mondta, egyre nagyobb az esély arra, hogy a régió teljesíteni tudja késő őszre a 80 százalékos töltöttségre vontakozó brüsszeli előírást.
Ugyanakkor a mérleg nyelve továbbra is a Kreml, döntő jelentőségűek maradnak az orosz gázszállítások. Nyugat-Európában fontos az Északi Áramlat csővezeték is, amely most kapacitásának 20 százalékán üzemel. Ennek felpörgetése nélkül,
hideg tél esetén februárra kiürülnek a gáztárolók Európában
– emlékeztet a Wood Mackenzie Ltd.
Horvátország lemaradásban van
Az egyetlen horvátországi gáztároló töltöttségi szintje 61 százalékon áll, ez 10 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt volt – írják horvát lapok. Az Okoliban lévő földgáztároló maximális kapacitása 5050 gigawattóra, és augusztus 12-re valamivel több, mint 3000 gigawattóra gázt tároltak be.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök július végén a sajtónak úgy nyilatkozott: a tároló feltöltése a terv szerint halad, elképzeléseik szerint a fűtési szezonra el kell érni a 90 százalékos töltöttségi szintet.
A Jutarnji list című horvát napilap szerint azonban Horvátország nem kívánja növelni tárolókapacitásait. Az újság úgy tudja ugyanis, hogy a német Astora vállalat az ausztriai Haidachban lévő gáztárolójában mindegy 7 terawattóra nagyságrendű energiatárolási lehetőséget kínált, de a horvát gázkereskedők nem érdekeltek a kapacitások lefoglalásában. Horvátország gázellátásának 57 százaléka az Omisaljban épült, krki LNG-terminálon keresztül érkezik, 21 százaléka hazai termelésű földgáz, 22 százaléka pedig Oroszországból származik.