A kerékpár újrafelfedezése lehet a városi közlekedés jövője

Nem az önvezető autók és a sokat ígérő technikai újdonságok, hanem a kerékpárok újrafelfedezése hozhatja el a városi közlekedés megújulását – írja a Next City. 

Az egyre népesebb és élhetetlenebb nagyvárosok jövője az autók kitiltása, illetve a gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése lesz. Sőt, bizonyos helyeken ez már a jelen, 

Bizonyos városokban már a logisztikai ágazat is irányt módosított: a furgonokat lassan felváltják a teherbringák.

Mérhető változást hoz a teherbringa

Az aktivisták aktív szerepvállalására volt szükség ahhoz, hogy komolyan vegyék a kerékpározást a tavalyi COP26 glasgow-i klímacsúcson, és hogy az aktív közlekedés bekerüljön a közúti közlekedés szén-dioxid-mentesítésének felgyorsításáról szóló nyilatkozatba. Úgy tűnik, nem kizárólag az autóipar lobbiereje okoz problémát: mintha pszichológiai akadálya is volna annak, hogy a kerékpárt a városok jövőjének meghatározó elemeként képzeljük el.

Hasonló időszak alatt az Európai Unióban alig több mint 2 milliárd dollárt költöttek kerékpáros és gyalogos kezdeményezésekre. A jövőmondók szerint a minden szempontból megbízható, köznapi használatra szánt önvezető járművek már csak karnyújtásnyira vannak. Ennek ellenére az elmúlt két évben a kerékpározás a reneszánszát éli – részben a világjárvány, részben az elszálló olajárak miatt.

A vállalkozások is kezdik fel- és elismerni a kerékpárhasználat előnyeit. Sok logisztikai cég tért át az e-cargo kerékpárok (elektromos rásegítéssel működő teherbringák) alkalmazására a költségek csökkentése miatt. 2019 és 2021 között az elektromos biciklik eladása megduplázódott. 2021-ben Európa-szerte kétszer annyi e-biciklit adtak el, mint elektromos autót.

A váltás ösztönzésére például Franciaországban most akár 4000 eurót is adnak azoknak, akik autójukat e-biciklire cserélik.

Ma már a kerékpározás pozitívumai – az egészségre, a városi közlekedésre, a szén-dioxid-kibocsátásra gyakorolt kedvező hatásai – egyre jobban számszerűsíthetők, míg az önvezető járművek előnyei továbbra is homályosak. A jövőről alkotott elképzeléseinket mégis ezek a technológiai újítások (vagy az ezekről szóló ígéretek és jóslatok) határozzák meg. A tech guruk általában a különböző tárgyakra és azok konkrét képességeire, összetettségére alapozva mesélik el víziójukat az elképzelt – gyakran sci-fibe illő – jövőről, amelyben repülő autók, csomagszállító drónok és robotok teszik kényelmesebbé az életet a Földön (esetleg a Marson).

Kevesebb károsanyag-kibocsátás

A fejlődés azonban nem csak a technikai eszközök összetettségében mérhető, és a Next City publicistája azt mondja, azokat a rendszereket is figyelembe és számításba kell venni, amelyekbe egy-egy újdonság illeszkedik. (Például az autózás esetén az úthálózatot, a parkolást, a vezetési kultúrát stb.) Szerinte ha a technológiát a rendszerek szemszögéből kezdjük vizsgálni, világossá válik, hogy a valódi fejlesztések a mai világ egyre gyorsuló változásainak kezelésére fognak irányulni, nem pedig az eszközök összetettségének növelésére.

amelyek a városi közlekedés talán legkevésbé kívánatos járművei (elsősorban méreteik és károsanyag-kibocsátásuk mértéke miatt). Bár a teherbiciklik önmagukban valószínűleg nem fognak drámai változást hozni, a bennük rejlő lehetőségek még nagyrészt kihasználatlanok. Ennek egyik oka a városi kiszállítás szervezéséhez használt technológia rugalmatlansága: a legjobb algoritmusok sem képesek modellezni a teherbiciklik dinamikusságát, amellyel az összetett, bizonytalan és előrejelezhetetlen környezetre reagálni tudnak. Ebben az esetben is igaz, hogy az újítás iránya nem a kerékpár mint eszköz forradalmasítása felé mutat, hanem a folyamatok, rendszerek jobb szervezése felé. Bár ezeket a változásokat talán nehezebb érzékelni, mint a legújabb kütyük megjelenését, hatásuk ugyanolyan figyelemre méltó lehet.