Az energiabiztonság kerül előtérbe az emberi jogokkal szemben Scholz szaúd-arábiai látogatásán

Bár az Európai Unióban sokan reménykednek abban, hogy a német kancellár látogatása Szaúd-Arábiába az Öböl menti ország emberi jogi helyzetének javítása körül mozog majd, a német kancellár lehetőségeit azonban jelentősen szűkíti az a tény, hogy az energiabiztonságot kell előtérbe helyeznie, és meg kell próbálnia megfékezni a leggazdagabb közel-keleti államba irányuló német csökkenését – számolt be róla a Deutsche Welle.

Diplomáciai enyhülést hozhat az energiakrízis

A két ország között akkor kezdődött a mosolyszünet, amikor Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel az egész nyugati világ viszonya megromlott, miután emberei 2018-ban a királyság isztambuli nagykövetségén megkínozták és meggyilkolták a disszidens és rendszerkritikus szaúdi újságírót, Dzsamál Hasogdzsit.

Akkor következett be enyhülés a viszonyban, miután idén már Joe Biden amerikai elnök és Emmanuel Macron francia elnök is találkozott a szaúdi vezetővel, ráadásul az emelkedő olajárak és az európai a nyugati gazdaságoknak is nehézségeket okot. Szombaton Olaf Scholz érkezett Rijádba, hogy tárgyaljon a trónörökössel. A kancellár közel-keleti körútján az Egyesült Arab Emírségek és az idei labdarúgó-világbajnokság házigazdája, Katar szerepel még a programban.

A politikai elemzők egyetértenek abban, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben nem most van a legjobb lehetőség előrelépni, hiszen

Bár a jogvédő csoportok rendszeresen azzal vádolják Rijádot, hogy továbbra is elnyomja a politikai ellenzéket és a médiaszabadságot, valószínűleg most egy nyugati vezető sem ezzel fog kopogtatni a szaúdi fővárosban. Ahogy azzal sem, hogy az Amnesty International jelentései szerint a szaúdi bíróságok még mindig gyakran alkalmazzák a halálbüntetést, a bevándorló munkavállalók pedig továbbra is ki vannak téve a visszaéléseknek és a kizsákmányolásnak.

Alternatíva lehet az orosz gázra

Bár Berlin hivatalosan nem sok részletet közölt a kormányfő közel-keleti kirándulásáról, sajtóhírek szerint Katarral és az Egyesült Arab Emírségekkel hosszú távú megállapodásokat kötöttek a cseppfolyósított földgáz (LNG) Európába irányuló exportjának fellendítéséről. Ez hozzájárulna ahhoz az uniós törekvéshez, hogy minél előbb ki tudják váltani az orosz olajat és gázt.

Kérdés, hogy ugyanezt a legnagyobb Öböl menti országgal mennyire sikerül majd tető alá hozni. Szaúd-Arábia ugyan sok földgázt termel, de nagy részére szüksége is van az ország iparosítása során.

Rijád azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig megduplázza a gázkitermelést, hogy gázexportőrré válhasson. Ha ez megvalósul, az létfontosságú átmeneti erőforrásként segíthetné az Európai Uniót a szén-dioxid-kibocsátás terén kitűzött nettó nullás célok elérésében – természetesen csak abban az esetben, ha sikerül megállapodni a szaúdiakkal.

Egy másik lehetséges együttműködési pont a zöldhidrogén kérdésköre. Ez kulcsfontosságú Németországnak a tervezett zöldátálláshoz. Ezen a területen Berlin már Dániával és Kanadával is kötött megállapodásokat.

Zöldhidrogénről akkor beszélhetünk, ha a gázt megújuló energiaforrások felhasználásával állítják elő. Szaúd-Arábiában erre meglenne a lehetőség, ugyanis hatalmas méretű sivatagi területtel rendelkezik, ahol napelemparkok garmadáját lehetne felállítani a termeléshez. A szűk keresztmetszet a nagy távolság miatt az Európába történő szállítás lenne.

Felpörgetnék a német exportot

Scholz látogatása nem fogja megkerülni a két ország közötti gyengülő külkereskedelmi kapcsolatokat sem. A királyság messze a legnagyobb gazdaság a közel-keleti és észak-afrikai régióban, azonban 2021-ben csupán a 38. legnagyobb német exportpiacnak bizonyult.

Bár a régióban továbbra is van igény a német ipari gépekre, Kína egyre erősebb szereplő ebben a versenyben is.

A német autógyártók próbálnának nagyobb szeletet hasítani a szaúdi autópiacból, azonban azt a Toyota és a Hyundai uralja, a japán gyártó piaci részesedése 30 százalékos, a dél-koreai cégé pedig 20 százalékos.

Ezzel egyidejűleg a kínai versenytársak piaci részesedése megduplázódott.

A német multinacionális vállalatoknak leginkább ott teremhet babér, hogy segíthetik elérni Szaúd-Arábia saját ambiciózus célját, hogy diverzifikálja a gazdaságot, jelenleg ugyanis a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése adja a bruttó hazai termék 42 százalékát. A szaúdi kormányzat hat évvel ezelőtt jelentette be Vision 2030 elnevezésű grandiózus tervét, amelynek keretében nyolc megaprojektet szeretnének megvalósítani.

Ezek közül az egyik legismertebb a Vörös-tenger partján a semmiből megépítendő, Neom nevű, nettó nulla károsanyag-kibocsátású turisztikai és kereskedelmi megaövezet létrehozása.