Az ukrajnai háború miatt hozott hatodik uniós szankciós csomag megtiltotta egyebek mellett a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból a tagállamokba. A nyersolaj esetében június elejétől számítva hat, a finomított kőolajtermékeknél pedig nyolc hónap múlva lép hatályba a rendelkezés, amely azért is tekinthető nagy horderejűnek, mert Európa olajigényének több mint a negyede érkezik a világ második legnagyobb kőolajexportőrének számító Oroszországtól, míg az orosz kivitel közel fele irányult az unió irányába 2021-ben.

Fuel discount ends - rush at gas station
Fotó: Thomas Frey / AFP

A kivételek

Azoknak a tagállamoknak – köztük Magyarországnak és például Szlovákiának –, 

ahová csővezetéken érkezik a kőolaj, és földrajzi helyzetük miatt nincs más lehetőségük a nyersanyag beszerzésére, átmeneti kivételt biztosított Brüsszel,

így ők továbbra is vásárolhatják az energiahordozót Oroszországtól. Ezt a magyar kormány a korábban a józan ész győzelmeként értékelte, hangsúlyozva, hogy sikerült fenntartani a magyar ellátásbiztonságot. A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint egyébként a magyarok 58 százaléka helyteleníti, és kevesebb mint feleannyian gondolják (27 százalék) helyes döntésnek.
Bár Szlovákia is felmentést kapott, Pozsonyt így is érzékenyen érinti az uniós döntés, mert a nyolc hónapos átmeneti időszak után a Mol-csoporthoz tartozó Slovnaft pozsonyi finomítójának termékeit nem lesz lehetőség exportálni. A szankciók értelmében ugyanis a pozsonyi finomítóból sem Csehország, sem Ausztria, sem Lengyelország felé nem lehet majd szállítani, márpedig ezek a vállalat fő partnerországai.
Az Európai Bizottság várakozása szerint mivel az EU-ba szállított orosz olaj nagy része tengeri úton érkezik, az embargó az év végére az Európába irányuló orosz olajimport közel 90 százalékát fogja lefedni, ez pedig jelentősen csökkenti majd Moszkva kereskedelmi nyereségét.

Orosz válasz

A Kreml reagálása persze nem váratott magára, és azon nyomban, már a döntéskor jelezte, hogy bár a globális energiapiacot is megrázza a brüsszeli szankció, az export átirányításával Moszkva képes lesz határt szabni az ebből származó veszteségeknek. Sőt, az oroszok egyenesen jelentős mértékű profitnövekedéssel kalkuláltak az energiaexportból, mondván, a nyugati szankciók miatt olyan mértékű lesz az áremelkedés, hogy az rengeteg bevételt jelent majd az országnak.

a magyar kőolajadatok
 

Ezzel kapcsolatban érdemes felidézni, hogy az északi-tengeri Brent olajfajta ára ekkor közel 125 dollár volt hordónként, az orosz Uralé pedig 93-94 dollár. Az akkori, hordónkénti – a Molnak is jelentős többletbevételt generáló – 30 dolláros különbség jelenleg 20 körül alakul, ami persze még mindig nagyságrendekkel több a háború előtt jellemző 2-3 dolláros differenciánál. Mindenesetre az olajárak nem teljesen az oroszok szája íze szerint alakultak, hiszen az Ural hordónkénti tarifája szeptember 22-én 71 dolláron állt.

S bár a Kreml által említett „átvezénylés” azóta megkezdődött – Európa helyett Ázsiába irányította át Oroszország az olajszállításait –, ott csak alacsonyabb áron tud értékesíteni.

Mindennek Kína örül leginkább. Az idén május–július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest, az ING Bank elemzői szerint pedig az év végére az orosz nyersolaj a kínai import 20 százalékára emelkedhet. A holland pénzintézet előrejelzése beteljesülni látszik, hiszen augusztusban – az afrikai és brazil, de esetenként a szaúd-arábiai források kárára – tovább nőtt Kína oroszországi olajimportja. S ami Pekingnek a legfontosabb: tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, mintegy 106 dollárral kevesebbet, mint átlagos olajimportjának értéke. Ráadásul a beszerzett nyersolaj egy részét később magasabb áron tovább értékesíti Európába. Kína mellett az indiai kormány szintén úgy határozott a napokban, hogy a nyugati szankciók ellenére továbbra is importálni fog orosz olajat. A világ legnépesebb országának nyersolajbehozatalát jelenleg 12-13 százalékban fedezi Oroszország.

Küszöbön az árplafon?

Eközben a világ legfejlettebb iparú demokráciáit összefogó G7 csoport továbbra is elkötelezett az orosz kőolaj világpiaci árának korlátozása mellett. Közös politikai szándékuk, hogy kidolgozzák és bevezessék az orosz nyersolaj és olajtermékek tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások globális tilalmát. A tervet azonban még számos ország elgáncsolhatja, a többi között európai uniós tagországok vagy éppen India. Oroszország a felvetett árplafonra úgy reagált: nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz energiahordozó árának a korlátozását. Az ezt bejelentő Alekszandr Novak azt is mondta, hogy 

az orosz vállalatok készen állnak az Európai Unió olajembargójára, és képesek lesznek fenntartani a kitermelést a korábbi szinten.

A miniszterelnök-helyettes szerint az idei orosz olajtermelés 520-525 millió tonna lesz, tehát nagyjából azonos a tavalyi 524 millióval.
Az Egyesült Államok azonban akkor is örülhet, ha nem lesz árplafon, hiszen az egyik haszonélvezője lehet az európaiak olajembargó döntésének. Már az idei év első öt hónapjában Európa vált ugyanis az amerikai olaj első számú piacává, 2023-ban pedig ez a tendencia minden bizonnyal fenn is marad. Emellett Nagy-Britannia is felgyorsítani készül az összes fellelhető energiatartalékának kiaknázását, beleértve az északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermelést.

Bangladesh - Economy
Fotó: NurPhoto

Magyarországon marad az üzemanyagár-sapka

Hazánkban – amellett, hogy mentességet kaptunk az olajembargó alól – a lakosság a benzinkutakon nem érzékeli a kőolaj világpiaci árának alakulását, hiszen hosszú hónapok óta 480 forintos rögzített áron vehetik a benzint és a gázolajat a magánszemélyek. A kör korábban jóval szélesebb volt a mostaninál, hiszen ma már például sem a külföldi rendszámú, sem a céges autókkal nem lehet hatósági, csak piaci áron tankolni. Nekik most egy liter benzin átlagosan 640, egy liter gázolaj pedig 735 forintba kerül.