Három hónapos mélypontra süllyedt az új munkanélküliségi kérelmek száma az Egyesült Államokban. A Federal Reserve március óta 225 bázisponttal emelte irányadó kamatát, ennek ellenére a gazdaságban nem mutatkozik leépítési hullám. A mostani adat erősíteni látszik azokat a várakozásokat, amelyek szerint a harmadik negyedévben nem folytatódik az első féléves gazdasági visszaesés.
A szeptember 3-án záródó hét nap során 222 ezer új munkanélküliségi kérelmet regisztráltak, 6 ezerrel kevesebbet, mint az előző heti korrigált adat. Egy héttel korábban 4 ezer volt a csökkenés, a négyhetes mozgóátlag a múlt héten 233 ezer volt, 7500-zal alacsonyabb, mint egy héttel korábban.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint
az amerikai munkanélküliségi mutatónak legalább 7,5 százalékra, a jelenlegi szint duplájára kell emelkednie ahhoz, hogy megtörjön az inflációs trend.
Ezzel 6 millióra nőne az állástalanok száma az Egyesült Államokban. A Fed előrejelzései szerint 2024 végére 4,1 százalékos ráta lenne szükséges ahhoz, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme visszatérjen a célként kitűzött 2 százalékhoz. Az augusztusi mutató 3,7 százalék volt. Az IMF által készített elemzés része annak az egyre terebélyesedő vitának, amely arról szól, hogy
A kifejezést Jerome Powell, a Fed elnöke használja előszeretettel.
Ami a kínt illeti, a Goldman Sachs (GS) is beállt a sorba: várakozásaik szerint
a Fed szeptember 21-én 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot, majd novemberben további 50 bázispont jöhet. Korábban 50, illetve 25 bázispontot vártak
– írta Jan Hatzius, a befektetési bank vezető elemzője egy szerdai kommentárban. A decemberi 25 bázispontos szigorítási várakozásukat viszont változatlanul hagyták.
A GS kommentárja azt követően jött, hogy az amerikai jegybank alelnöke, Lael Brainard, aki egyébként az enyhéb monetáris politika híve, hirtelen héjává változva közölte, hogy a Fed addig küzd az infláció ellen, amíg az szükséges.
A GS ennek alapján arra számít, hogy
az idén nem fejeződik be a kamatemelési ciklus,
így a monetáris szigor a második fél évben is a potenciális szint alatt tartja az amerikai gazdaság növekedési ütemét. A Fed a 80-as évek radikális inflációellenes jegybankára, a két éve elhunyt Paul Volcker óta nem kényszerült ilyen erős restriktív monetáris politikára. Akkor volt olyan eset, hogy éves szinten meghaladta a 14 százalékot az infláció. Az idén augusztusban a ráta 8,5 százalékra szelídült az egy hónappal korábbi 9,1 százalékról.
A Fed jelenlegi tisztségviselői nem győzik hangsúlyozni, hogy a helyzet teljesen más, hiszen reményeik szerint a fogyasztói kiadások indexe – amelyet a jegybank jobban szeret figyelni az inflációval kapcsolatban – 6 százalék körül már tetőzött, nagy kérdés azonban, hogy mennyi ideig marad ezen a szinten. Loretta Mester, a Cleveland Fed elnöke szintén pesszimista hangot ütött meg a napokban, amikor azt hangsúlyozta: egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy tetőzött volna az infláció.
