Egyetlen cent uniós forrást sem veszített Magyarország
Mint ahogy azt korábbi cikkünkben előrevetítettük, a bizottság – nem engedve a parlament nyomásának – szakmai alapon hozott döntést a kondicionalitási mechanizmusról, eszerint hazánk november 19-ig kap időt arra, hogy az ígért vállalásait teljesítse. A döntés értelmében három magyar operatív program 65 százalékának, vagyis összesen
7,5 milliárd eurónyi forrásnak a befagyasztását javasolja az Európai Bizottság abban az esetben, ha a magyar kormány nem hozza meg azokat az érdemi reformokat, amelyeket a tárgyalások során felajánlott.
A tanács szerepe
Az uniós jogszabályok értelmében a bizottság által tett ajánlásokról a tanács dönt, amely a tagállamok szakminisztereiből áll. Döntésükhöz minősített többség szükséges, ami az EU-ban egy úgynevezett kettős többséget jelent: egyrészt szükséges hozzá, hogy a szankciókra szavazó tagállami miniszterek képviseljék az EU lakosságának legalább 65 százalékát, emellett szükséges hozzá még a tagállamok 55 százalékának, de legalább 15 tagállami miniszternek a szavazata. Erre azért van szükség, hogy a nagyobb országok népességszámukból származó erőfölénye ne tegye súlytalanná a kisebb országokat a döntéshozatalban.
A tanácsnak a szavazás megtartására és a döntés meghozatalára harminc napja van, amit hatvan nappal meghosszabbíthat. Viszont mivel a bizottság jelezte a tanács számára, hogy
november 19-ig van lehetősége hazánknak a beígért 17 új törvény elfogadására és a gyakorlatba való átültetésére, a tagállami miniszterek vélhetően nem fogják napirendre tűzni a szavazást a bizottság által szabott határidőig.
Ez annál is inkább így van, mivel a bizottság jogosult az ajánlásait az eljárás bármelyik szakaszában visszavonni. Ezt valószínűleg meg is fogja tenni abban az esetben, ha Magyarország az ígért reformintézkedéseket a tervek szerint végrehajtja. Tehát a tanács végül könnyen lehet, hogy nem is fog szavazni a kondicionalitási feltételek hiányából adódó szankciós ajánlásokról.
A bizottság ajánlása egyébként az unió hétéves költségvetésének részét képező partnerségi megállapodás három operatív programját érintette, az ezekre járó összeg 65 százalékának visszatartására tett javaslatot a biztosi kollégium.
Tehát nem a komplett 22,5 milliárd euróról, hanem annak 13 százalékáról, 3 ezermilliárd euró befagyasztásáról van szó, és nem végleg, hanem csak addig, amíg a magyar kormányzat végre nem hajtja az ígért változtatásait.
A partnerségi megállapodás forrásai tehát minden bizonnyal meg fognak érkezni hazánkba, ahogy azt Navracsics Tibor is elmondta.
„Másodlagos jelentőségű ezért, hogy az Európai Bizottság javaslata milyen szankciós elemeket tartalmaz. Forrásvesztés csak akkor következhet be, ha Magyarország nem teljesít. De teljesíteni fog, végre akarjuk hajtani a vállalásokat, mert ezek jók” – mondta el a döntés utáni sajtótájékoztatóján az uniós tárgyalásokat vezető miniszter.
A helyreállítási alap
Fontos aspektusa továbbá a bizottság döntésének az, hogy a tanácsnak tett ajánlásai egyáltalán nem érintették a helyreállítási alap forrásainak visszatartását. Tehát elméletileg
semmilyen akadálya nincs annak, hogy a bizottság elfogadja Magyarország helyreállítási tervét, és hazánk hozzájusson annak az alapnak a forrásaihoz is, amelyet a Covid-világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására hozott létre az Európai Unió.
Valószínű azonban, hogy a terv elfogadásával megvárják azt, hogy a kondicionalitási mechanizmusok vizsgálata miatt indított eljárás lezáruljon. A bizottság döntése, az érvényben lévő uniós jogszabályok és a magyar kormány kommunikációja alapján azonban minden esély megvan arra, hogy év végéig minden hazánknak járó forrás zöld utat kaphasson, és mind a partnerségi megállapodás, mind a helyreállítási alap pénzei megérkezzenek Magyarországra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.