A világ számos pontján megirigyelnék, Japánban viszont megdöbbenést keltett: augusztusban nyolcéves csúcsra, 2,8 százalékra szaladt fel a fogyasztói árak növekedési üteme. Az immár ötödik hónapja van a jegybank 2 százalékos célja felett. A háttérben a nyersanyagok drágulása és az egyre gyengülő jen áll.
Az augusztusi adat nyomán egyre több közgazdász gondolja azt, hogy a drágulási hullám tovább tart, mint azt a Bank of Japan (BoJ) gondolta volna. Ennek ellenére nem számítanak arra, hogy a jegybank kamatemeléssel reagálna. A BoJ döntéshozói csütörtökön kezdik meg kétnapos tanácskozásukat. Elemzői várakozások szerint az infláció októberben tetőzik majd 3 százalékkal, s legalább még egy évig 2 százalék felett marad.
A BoJ tartózkodó álláspontja éles ellentétben áll az amerikai Fed hozzáállásával, amely a várakozások szerint szerdán 75 bázisponttal emeli irányadó kamatát. Ezzel tovább tágul a különbség a két deviza kamata között, ami a jen árfolyamának további gyengülését vetíti előre. A BoJ klasszikus dilemma előtt áll: vagy fenntartja ultraalacsony kamatszintjét (a rövid kamatokra mínusz 0,1 százalék, a hosszúakra nulla százalék) és élénkíti továbbra is a gazdaságot, viszont ezzel tovább gyengíti a jent, amivel fokozza az inflációs nyomást. Közben a piac azt latolgatja, hogy hol van a jegybank tűréshatára. Elemzői vélemények szerint 145 jenes dollár árfolyamnál már bekövetkezhet ez a szint.
Kuroda Haruhiko, a BoJ kormányzója nagyon nehéz helyzetben van. Mandátumából pár hónap van hátra, s ez idő alatt kényes egyensúlyozásra kényszerül a gyenge jen és a között.
Az elöregedő japán társadalomban a költekezési hajlandóság visszaesése évtizedes probléma.
Ugyanakkor a japánok elszoktak az inflációtól, Kuroda még nyilvános bocsánatkérésre is kényszerült korábban, mert egy nyilatkozatában megemlítette, hogy a lakosság egyre toleránsabb a fogyasztói árak emelkedésével kapcsolatban.
A nyomás Kisida Fumio miniszterelnökön is nagy.
A világ harmadik legnagyobb gazdasága a második negyedévben 3,5 százalékkal bővült,
viszont a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban továbbra sem nyugodhatnak meg, s a nyersanyagok drágulása a gyengülő jen ellenére is rontja a japán vállalatok nyereségességét. A fiskális politika ennek érdekében a belső keresletet tervezi élénkíteni,
a kormányzó liberális demokraták az emelkedő árak kompenzálására 15 ezermilliárd jenes (105 milliárd dolláros) csomagot állítanak össze.
Kisida Fumio miniszterelnök népszerűsége az életszínvonal romlása miatt meredeken esik, ezért kénytelen a külső kínálati sokkot egy belső keresleti sokkal kompenzálni – ami nem könnyíti meg majd a jegybank helyzetét.
