A nyugati atomhatalmak szembesülve az energiaválasággal sorra készítik elő atomerőműveik élettartam-hosszabbítását. Belgiumban például egy 2025-ben bezárni tervezett két blokkal üzemelő erőművet terveznek 2036-ig üzemeltetni. Németországban az idén zárnának be három létesítményt, heves politikai csatározások zajlanak arról, hogy tovább üzemeljenek. Az orosz–ukrán háborúban Moszkva bevetette a gázfegyvert, ezzel próbálja meg térdre kényszeríteni a nyugatot.
A japán miniszterelnök a héten jelentette be, hogy több atomerőművet is újraindítanak az elszálló gázárak miatt. A szigetországban a fukusimai katasztrófa után leálltak a nukleáris energiáról, a jelenlegi helyzetben azonban kénytelenek ismét visszatérni hozzá, annak ellenére, hogy csatlakoznak az orosz gázkitermeléshez is.
Atom nélkül nem teljesíthető a klímacél
A globális közepette egyre több állam jön rá arra, hogy minden megawatt számít, s gáz, illetve az olaj nem váltható ki teljes mértékben a megújuló energiaforrásokkal ahhoz, hogy teljesüljön az ENSZ célja: az évszázad végére zéró károsanyag-kibocsátással üzemeljen az energiatermelés.
Fel kell készülni arra is, hogy az orosz gázt Európába szállító Északi Áramlat soha nem fog teljes kapacitással működni, s az öreg kontinensen egyre erősebbek a diverzifikációs törekvések. Bár egy meglévő atomerőmű élettartam-hosszabbítása lényegesen olcsóbb, mint egy új építése, azért ez utóbbira is számos példa van.
Franciaországban 14 új reaktor létesítését tervezik a következő évtizedekben. Új reaktorokat építenek az Egyesült Királyságban, Csehországban és Lengyelországban is.
Magyarországon az Országos Atomenergia Hivatal adott ki újabb engedélyeket, mindenekelőtt hozzájárult az 5. blokk épületének építéséhez. Jellemző tendencia ugyanakkor, hogy kisebb, úgynevezett moduláris reaktorokat építenek, ezek kivitelezése gyorsabb, mint a nagyobb reaktoroké, de így is hosszú évek telnek még el, míg áramot termelnek.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nyáron kiadott jelentése szerint az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása költséghatékony módja a klímacélok elérésének.
Bezárásra ítéltek
Vannak ugyanakkor bezárásra ítélt erőművek is, ilyen például a brit Hinkley Point B, amelyet augusztus elején annak ellenére állított le a francia üzemeltető, az EDF Energy, hogy a brit belpolitikában élénk vita zajlott esetleges üzemben tartásáról. Nagy-Britannia kőkemény tél elé néz, egy felmérés szerint minden tizedik brit csak hitelből tudja fizetni energiaszámláját.
A szigetországban a tervek szerint 2028-ig az összes atomerőművet bezárják, bár az EDF vizsgálja, hogy az általa működtetett blokkok üzemideje 20 évvel meghosszabbítható-e.
Az energiaválság talán jobb belátásra bírja a politikát.
Kanadában a Pickering erőmű zár be 2024-ben, az USA-ban Michiganban májusban állt le egy erőmű, a kaliforniai Diablo Canyon erőművet pedig szintén 2024-ben szeretnék bezárni. Ez a létesítmény adja ugyanakkor az állam villamosenergia-szükségletének 8 százalékát. Az extrém hőség viszont a szokottnál jóval nagyobb mértékben terheli az állam villamosenergia-rendszerét, így Gavin Newsam kormányzó azt javasolta, hogy a reaktorok 2029-ig még maradjanak üzemben.
Az USA-ban 2013 óta 13 atomerőművet zártak be, főleg azért, mert az alternatív energiatermelés – például a gázüzemű erőművek – miatt túlságosan drágán üzemeltek.
A helyzet most radikálisan megváltozott, így egy e hónapban elfogadott törvény alapján adóhitel jár az atomerőművek továbbüzemelésére. Ennek költsége a következő tíz évben harmincmilliárd dollárra tehető. Az amerikai erőművek többségét 40 év üzemidőre tervezték, ennek meghosszabbítása több milliárd dolláros beruházásokat igényel.
A legnagyobb európai atomerőmű-nagyhatalom, Franciaország 50 milliárd eurót költ arra, hogy 56 atomerőműve az eredetileg tervezett 40 év után is üzemben maradjon.
Van azonban egy jelentős kockázat is ezekben a tervekben. Az atomerőművek reaktormagjainak hűtéséhez víz kell, így ezeket tavak, folyók közelébe telepítik. A klímaváltozás során szélsőséges időjárási jelenségekre számíthatunk a következő években, az idei aszály nyomán például a francia atomerőművek teljesítményét kellett csökkenteni. Az USA-ban egy floridai reaktor (Turkey Point) esetében hívták fel a figyelmet szakemberek arra, hogy a tenger emelkedő vízszintje és a várhatóan egyre erősebb viharok veszélyeztethetik a működést.
