Amikor a Putyin elnöki rendeletével államosított Szahalin 2-es LNG-projekt bejelentette, hogy a továbbiakban csak a Gazprombankon keresztül lehet fizetni, a vásárló cégek jogi osztályai gőzerővel próbálták kideríteni, hogy ezzel a megoldással nem sértik-e meg az Oroszország elleni szankciókat.
A kezdeti hírek szerint a főként ázsiai piacokra szállító projekt ügyfelei nem rohantak aláírni az új szerződéseket, legalább egy ügyfél számára a szállításokat is leállították, miközben a frissen létrehozott Sakhalin Energy a spot piacon árulta a földgázt. Kedden aztán
Japán legnagyobb városi földgázszolgáltatója, a Tokyo Gas közölte, hogy aláírta a szerződést az oroszokkal,
melynek keretében többnyire változatlan kondíciók mellett továbbra is vásárol cseppfolyósított földgázt a projekttől – írja a Reuters.
Mindez alig pár nappal követi a legnagyobb japán áramtermelő, a JERA hasonló, hosszú távú szerződését a Sakhalin Energyvel, melynek 50 százalékos tulajdonosa az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom.
A Gazprom az Ukrajna elleni orosz invázióra adott szankciós válaszokat követően Európában is hasonló követeléssel állt elő, melyet több európai ország nem teljesített, ami a szállítások leállásához vezetett, ugyanakkor más vásárlók eleget tettek a kérésnek, így oda továbbra is érkeznek a szállítások – Németország kivételével, ahol az Északi Áramlat problémáira hivatkozva a Gazprom vis major helyzetet hirdetett, és a szerződéses mennyiség 20 százalékát szállítja csupán.
