Alaposan megvágta a Goldman Sachs a brit növekedési kilátásokat: elemzői arra számítanak, hogy a szigetország gazdasága már a negyedik negyedévben recesszióba csúszik, jövőre pedig a korábban becsült 1,1 százalékos növekedés helyett valószínűleg 0,6 százalékkal zsugorodik az energiaköltségek emelkedése közepette, ami jelentősen visszafogja a reálfogyasztást. Az amerikai pénzügyi szolgáltató Sven Jari Stehn vezette közgazdászai hétfői jegyzetükben azt írták, hogy a háztartások megtakarítási rátája jóval az „egyensúlyi” alá, a rekordalacsony szintet jelentő 3,5 százalékra esik 2023 második negyedévében. A Bloomberg által ismertetett előrejelzésük szerint a rendelkezésre álló reáljövedelmek 2,9 százalékkal, a reálfogyasztás pedig 1,4 százalékkal csökken jövőre.
„Úgy látjuk, hogy a kockázatok egy súlyosabb és elhúzódó felé tolódnak. A gázárak hosszabb ideig magasak maradhatnak, a háztartások kisebb mértékben mondhatnak le a többletmegtakarításaikról, és a nekik nyújtott további költségvetési támogatás összege kisebb lehet, mint alapvetésünkben feltételeztük” – írták.
E forgatókönyv esetén a brit gazdaság akár 3,4 százalékkal is zsugorodhat a következő egy évben,
alapesetben azonban a recesszió „viszonylag enyhe lesz, tekintettel a fiskális támogatásra, a többletmegtakarításokra és az erős munkaerőpiaci lendületre”. A recessziós kilátások azonban aligha tartják vissza a Bank of Englandet a monetáris politika további szigorításától, hogy megfékezze az inflációt. A Goldman szeptemberben 50 bázispontos kamatemelést vár, és „felfelé mutató kockázatokat” a novemberi és decemberi negyedpontos emelésre vonatkozó felhívásához képest.
A brit energiaárak októbertől 80 százalékkal, egy átlagos háztartás esetében 3549 fontra ugranak, ami tovább súlyosbítja a megélhetési válságot, és szívszorító döntésekre kényszeríti az embereket (egy font 483,76 forint). A Liberális Demokraták megbízásából készített felmérés eredménye szerint
a felnőttek 23 százaléka mondta azt, hogy nem fogja télen bekapcsolni a fűtést, vagy kénytelen lesz hitelkártyával fizetni a számlákat.
A gyerekesek körében pedig még magasabb, 27, illetve 33 százalék ez az arány. A megkérdezettek 10 százaléka csak kölcsönből tudja majd fedezni a magasabb költségeket – számolt be a Sky News.
A kormányra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy álljon elő újabb támogatási programmal a lakosság és a vállalkozások számára, de erre egyelőre várni kell, amíg szeptember 5-én kiderül, ki lesz a konzervatív párt új vezetője, és megalakul a következő kormány. A Liberális Demokraták, a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt felszólította a kormányt, hogy fagyassza be az energiaársapkát, és legalább a leginkább rászorulóknak adjon pótlólagos segítséget. Egy másik, a The Times számára a YouGov által végzett felmérés eredménye szerint még
a konzervatív szavazók 47 százaléka is támogatja az energetikai ipar újraállamosítását.
Ugyanakkor csak 13 százalékuk bízik abban, hogy a versenyben nagy előnnyel vezető Liz Truss külügyminiszter képes csökkenteni a rekordmagas inflációt, míg ez 21 százalékuk szerint sikerülhet az ellenfelének, Rishi Sunaknak, és 31 százalékuk szerint az ellenzéket vezető Munkáspárt elnökének, Sir Keir Starmernek.