Miközben közméltóságok és a kormányzati tisztségviselők szerint a lakosságnak nem kell tartania korlátozásoktól az energiaszolgáltatás terén, egyre több állami intézmény, önkormányzat és kereskedelmi társaság kénytelen takarékossági üzemmódra átállni Romániában. A bukaresti kormány jövő év augusztusig meghosszabbította az energiaárak korlátozásáról szóló, tavasszal kibocsátott rendeletét, amely elsősorban a lakosságra terjed ki, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások és közintézmények esetében kilowattóránként 1 lejes (82 forint) ársapka van érvényben, de csak a tavalyi fogyasztásuk 85 százalékáig. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak az akár több lejre rúgó piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáram kilowattórájáért.
Klaus Iohannis államfő és a bukaresti kormány tagjai többször is biztosították a lakosságot: nem fordulhat elő, hogy fűtés nélkül maradnak, vagy le kell kapcsolniuk a villanyt a téli hónapokban.
A háztartási és ipari fogyasztókat, állami intézményeket és cégeket egyaránt arra biztatják, hogy észszerű módon takarékoskodjanak az energiával. Ám az emelkedő energiaárak sokakat rákényszerítenek a spórolásra.
A marosvásárhelyi sürgősségi kórház vezetősége nemrég elrendelte a világítás lekapcsolását azokon az osztályokon, helyiségekben, folyosókon, ahol erre nincs szükség, betiltották az elektromos fűtőtestek használatát, és takarékos izzókra cserélik a sokat fogyasztó égőket.
Mariana Negoita, az erdélyi város egészségügyi intézményének szóvivője közölte, a személyzetnek a délutáni órákban ki kell kapcsolnia a számítógépeket.
A települések nekiláttak megvizsgálni, milyen takarékoskodás szükséges az önkormányzatok által fenntartott intézményekben.
Felelősen kell eljárnunk, mert a jelenlegi energiaárak súlyos terhet rónak nemcsak az emberekre, de a városra is. Jelen helyzetben a legfontosabb, hogy költséghatékony és gazdaságos döntéseket hozzunk
– közölte Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere, miután bejelentette, hogy október 1-jétől határozatlan időre bezárják a város sátortetős uszodáját. Számos település máris úgy döntött, hogy korlátozza a közvilágítást, a dél-erdélyi Vajdahunyadon például éjszakánként lekapcsolják a polgármesteri hivatal, az alárendeltségébe tartozó intézmények, valamint a turisták által rendkívül látogatott, impozáns középkori vár kivilágítását.
Az észak-romániai Sendriceni község polgármestere, Marin Dohotariu arra panaszkodott a napokban, hogy drasztikus energiatakarékosságra kényszerül idén télen a helyi önkormányzat, mivel a szolgáltató nemrég arról értesítette: az eddigi 1,8 lejről (147 forint) 4,8 lejre emeli októbertől a villamos energia kilowattóránkénti árát. Attól tartanak, hogy az eddigi 6-7 ezer lejes közvilágítási költség eléri a 30 ezer lejt havonta, amit nem tudnak előteremteni, ezért az utcákat is csak az esti órákban világítják ki.
Takarékos üzemmódra állnak át az üzletláncok is, amelyek közül a Lidl már bejelentette, hogy egy órával hamarabb zárja romániai boltjait az energiafogyasztás csökkentése érdekében. Az ország gazdaszervezetei arra kérik a kormányt, hogy a mezőgazdaságra is terjessze ki a villamosenergiaár-plafont, ellenkező esetben az ágazat egy részében megszűnhetnek az agrárvállalkozások.
Az Európai Bizottság energiatakarékossági útmutatásához alkalmazkodva a bukaresti kormány úgy döntött, hogy az energiahatékonyság növelése érdekében támogatni kívánja az állami intézmények és a lakosság áttérését a hagyományos izzókról a LED-es világítástechnikára. Ennek érdekében
a környezetvédelmi minisztérium arra készül, hogy a LED-es izzókat is bevonják a háztartási gépek roncsprogramjába,
vagyis az állami program keretében a lakosság a régi villanykörtéért utalványt kapna, amellyel új, kizárólag LED-es izzókat vásárolhat, nagymértékben csökkentve a háztartások fogyasztását.
Az állam egyébként a kormány székházában és a nagyzási mániájáról elhíresült Nicolae Ceausescu kommunista diktátor által építtetett, a román törvényhozásnak otthont Nép Házában is energiatakarékosságot vezetett be. Nem véletlenül, hiszen a világ második legnagyobb területű adminisztratív épületének számító, több mint 1100 teremmel ellátott parlament épületének havi energiafogyasztása egy kisvároséval egyenértékű, villanyszámlája 82 millió forintnak felel meg.
Mivel az önkormányzatok sok helyen előrebocsátották: a megugrott energiaárak miatt lecsökkenthetik a hőmérsékletet az oktatási intézményekben, vagy éppen az online oktatásra való áttérést szorgalmazzák, az oktatási minisztérium közölte: télen is biztosítják az iskolák működését. Sorin Cimpeanu tárcavezető hétfőn leszögezte,
a román kormány a hideg hónapokban is biztosítja a tanintézetek működését, kifizeti az árkülönbségeket egy esetleges energiaár-ingadozás esetén, tehát semmi nem indokolja, hogy egyes településeken csökkentsék a hőmérsékletet az iskolákban.
