A jó évtizeddel ezelőtti válsága óta az euróövezet tipikus nettó exportőr volt, az elmúlt egy évben azonban az európai közepette egyre rosszabb havi külkereskedelmi mérlegadatokat közöl, és a pénteken publikált augusztusi hiány már akkora, hogy szinte lelóg a grafikonról.
A nyár utolsó hónapjában az eurózóna 50,9 milliárd euróval többet importált, mint amennyit exportált, és ilyen gyalázatos adatot még sohasem jegyzett fel az Eurostat.
A deficit nyáron egyre mélyült, miután a február végi Ukrajna ellen indított támadás és az washingtoni szövetségeseivel karöltve sorozatban mérte a szankciókat Moszkvára: júniusban 26,1, júliusban 33,9 milliárd euró volt a hiány.
Pedig augusztusban éves alapon még 24 százalékkal, 231,1 milliárd euróra emelkedett az euróövezet kivitele. Csakhogy az eközben 53,6 százalékkal, 282,1 milliárdra lódult, főképp a szárnyaló energiaköltségek miatt, hiszen Európa a felhasznált energiának csak egy részét termeli meg, a háború és a szankciók nyomán pedig az árak elszabadultak.
Hogy mekkora terhet jelent mindez összességében, még jobban szemléltetik az év első nyolc hónapjának adatai: ebben az időszakban az eurózóna 228,8 milliárd euró (körülbelül százezer milliárd forint) külkereskedelmi deficitet halmozott fel, szemben a 2021 azonos időszakában elért 124 milliárdos többlettel. Az Európai Unió egészének a hiánya 309,6 milliárd euró (130 ezer milliárd forint) volt az egy évvel korábban mért 91,8 milliárdos többlethez viszonyítva.
Egyébként a szankciókkal sújtott Oroszországgal szemben már korábban is deficites volt az uniós külkereskedelmi mérleg, a hiány azonban a szankciózuhatag évében, 2022-ben 115 milliárd euróra nőtt az első nyolc hónapban az egy évvel korábbi 37,3 milliárdról.
Eközben a Kínával szembeni deficit 139,8 milliárd euróról 259 milliárdra bővült. Kína a nevető sokadik a gátlás nélkül költekező Európával szemben: hatalmas profittal amerikai cseppfolyósított földgázt ad el az unióba, miközben az Európa által megbüntetett oroszoktól gázt vásárol.