A függetlenként induló Alexander Van der Bellen a levélszavazatok összesítése nélkül is megszerezte a voksok 54,6 százalékát, így nincs is szükség második fordulóra az osztrák elnökválasztáson. Walter Rosenkranz, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje a szavazatok 19,1, Tassilo Wallentin ügyvéd a szavazatok 8,4, Dominik Wlazny, a Sörpárt elnöke a szavazatok 8,2, Gerald Grosz, az FPÖ, illetve a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) pártok korábbi politikusa pedig a szavazatok 6 százalékát szerezhette meg.
Van der Bellen (képünkön) a végleges eredményt meg sem várva videóüzenetben jelentette be, hogy ezután is a legjobb tudása és lelkiismerete szerint fog az osztrák állampolgárokért, illetve az Ausztriában élőkért dolgozni. Egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy
Ausztria nagy feladatok előtt áll, amelyek sikeres megoldásához összefogásra van szükség.
A Zöldek egykori vezetője népszerű Ausztriában: a személyiségéből sugárzó nyugalomból sokan merítettek erőt a koronavírus-járvány idején, illetve sikeresen menedzselte a kialakult politikai válságot Sebastian Kurz kancellár korrupciós ügyei miatti, egy évvel ezelőtti lemondásakor. A Reuters emlékeztet arra, hogy Ausztriában nem szokványos a kormányválság, és a vezetőket érintő botrányokkal, korrupciós ügyekkel is ritkán szembesül a társadalom. (Leszámítva Heinz-Christian Strache szabadságpárti alkancellár látványos bukását.)
Van der Bellen népszerűségét jól mutatja, hogy az egykor Jörg Haider nevével fémjelzett szélsőjobboldali Szabadságpárton (FPÖ) kívül az összes parlamenti erő felsorakozott mögötte.
Valós hatalommal rendelkezik
A hírügynökség hangsúlyozza, hogy számos országban ceremoniális szerepet tölt be az elnök, Ausztriában ugyanakkor a legfőbb közjogi méltóságnak valós hatalma is van.
Az elnök a hadsereg főparancsnoka, és joga van az egész kormány felfüggesztésére, illetve magát a kancellárt is menesztheti. Aláírásával hitelesíti a parlamentben elfogadott törvényeket, és új választásokat is kiírhat
– gyakorlati hatalmával azonban ritkán él, hiszen alapvetően politikailag stabil és gazdaságilag fejlődő országról van szó.
Többségre mertem gondolni, de az abszolút többség fel sem merült bennem. Több voksot kaptam, mint az összes többi jelölt együttesen, ami erős felhatalmazást jelent
– nyilatkozott az újraválasztott elnök az ORF közszolgálati televíziónak.
A második helyezett szabadságpárti Rosenkranz elismerte Van der Bellen győzelmét, és gratulált a sikeréhez.
A csatatér: Karintia
A várakozásoknak megfelelően az újraválasztott elnök biztos befutó volt Bécsben, de a fővárosban szoros verseny alakult ki a radikális jobboldali jelölt és a sörpárti Wlazny között. Közöttük ezrelékes különbségek vannak, kettejük versenyét itt a levélszavazatok dönthetik el. A nyugati tartományok egyértelműen az eddigi elnököt támogatták, Vorarlbergben 60 százalékos Van der Bellen támogatottsága, Salzburgban 58 százalékos. Ugyanakkor Stájerországban saját átlaga alatt teljesített a 78 éves politikus. A magyar határnál lévő Burgenland választói is a maradására voksoltak.
Alsó-Ausztriában viszont helycsere történt:
míg 2016-ban a szabadságpárti Norbert Hofer kapta a voksok 50,8 százalékát, vasárnap Van der Bellen a szavazatok 53 százalékát zsebelte be. Karintia igazi „csatatérállam” lett:
a déli tartományban szerepelt leggyengébben az újraválasztott elnök, és itt bizonyult fő kihívója, Rosenkranz a legerősebbnek.
Ez az egyetlen tartomány, ahol 50 százalék alatti eredményt ért el Van der Bellen. Megfigyelők szerint ennek lehet jelentősége a 2023. márciusi tartományi választások kimenetelét tekintve.
Katrin Praprotnik politikai elemző a Kronénak azt mondta, az eredmény nem meglepő, több elnököt újraválasztottak már az osztrákok. Ugyanakkor ezúttal az átlagnál több jelöltre lehetett voksolni, nagy volt a választék mind a bal-, mind a jobboldalon. Ugyanakkor
a lakosság többsége azt szeretné, ha a szövetségi elnök az eddigieknél jobban beleszólna a mindennapi politikába.
Ezt a szakértő szerint Van der Bellen nem fogja megtenni.
Gazdasági kihívások – borús jövő
Ahogy megírtuk, az év első felében tapasztalt erőteljes növekedés után lendületet veszített és a visszaesés fázisába került az osztrák gazdaság, a Wifo (Österreichisches Institut für Wirtschaftsforschung) gazdaságkutató intézet szerint.
A hitelminősítők is reagáltak , a Fitch Ratings negatívra rontotta Ausztria adósosztályzatának kilátását. A lépés fő indokai között az orosz gázszállítások elapadása és a magas szerepelt, amelyek erodálják az osztrák gazdaság növekedését, és jövőre 0,2 százalékos jöhet a „sógoréknál”.
Az infláció a többi európai országhoz hasonlóan valóban felgyorsult Ausztriában, a helyi statisztikai hivatal 10,5 százalékos árindexet regisztrált szeptemberben
az augusztusi 9,2 százalék után. Az euróövezet átlagához képest a szeptemberi adat nem kiugró ugyan, mégis a legmagasabb fogyasztói árindex Ausztriában 1975 márciusa óta. Az inflációt leginkább a magas energiaárak hajtják, de jelentős növekedést mértek a vendéglátásban, és az élelmiszerek ára is kilőtt.
A egyelőre nincs rossz állapotban, a munkanélküliségi ráta 5,7 százalék, míg 2021 szeptemberében 6,5 százalékon állt. Félő, hogy az állástalanok aránya nőni fog, ugyanis a szeptemberi beszerzésimenedzser-index kétéves mélypontra, 48,8 pontra esett ( az 50 pont alatti érték zsugorodásra utal), így már második hónapja csökken az ipar teljesítménye.
Orosz gáz kontra alpesi vízenergia
Ausztria éves földgázmennyiségének 80 százalékát Oroszországból szerzi be – ez most önmagában is hatalmas kockázat, de nyugati szomszédunknál kimagasló a részaránya.
Ausztriában 130 vízerőmű termeli folyamatosan az áramot, az ország villamosenergia-szükségletének 55-65 százalékát szolgáltatva,
az összes áramigényének 78 százalékát állítja elő megújuló energiaforrások segítségével az osztrák gazdaság hivatalos honlapja szerint (Advantage Austria). A szén használata egyáltalán nem jellemző, és a háztartások is az általánosnál kisebb arányban használnak vezetékes földgázt fűtésre. Elsősorban vidéken jellemző a fűtőolaj használata (amelynek ausztriai fogyasztói ára gyakorlatilag megduplázódott egy év alatt), valamint a pellet, fanyesedék égetése.
Ausztria jogi úton támadta meg, hogy az felvette a földgázt és az atomenergiát a zöldberuházások listájára.
Betehet az a turizmusnak
Kiváló nyári szezont zárt az osztrák turizmus. Mintegy 20,6 millió vendégéjszakát regisztráltak, amely 2,3 százalékkal múlja felül a 2019. augusztusit, a járvány előtti utolsó év azonos hónapjában mértet – számol be a Síelők.hu. Az érdeklődés alapján még arra is van esély, hogy egy erős téli szezonkezdettel az idei számok túlszárnyalják a 2019-es szintet is. Ez azonban erősen kérdéses, mert a téli turizmus gerincét kitevő síparadicsomok nehéz helyzetbe kerültek.
Kiváltképp a korai szezonkezdetet elősegítő, ám igencsak energiaigényes hóágyúzás sorsa bizonytalan.
A téli szezont természetesen korai temetni, de a síterepek üzemeltetőinek egekbe szökő költségeit biztosan nem fedezik az átlagosan 10 százalékkal dráguló síbérletek. Energiatakarékossági megfontolásokból szóba került a kevesebb hóágyúzás és a sífelvonók sebességének lassítása, de a sípályák kisebb szélességben való előkészítése is szóba került.
A gazdasági bizonytalanságok mellett az egekbe szökő euróárfolyam miatt is kevesebben érkezhetnek a síszezonban a környező, nem eurót használó országokból – ideértve Magyarországot is. Nem kecsegtet jóval az sem, hogy az egyik legnagyobb mértékű drágulást szeptemberben a vendéglátásban mérték. A helyzet tehát bizonytalan és semmiképpen sem kedvező az osztrák turizmusban.
