Jelentős kihívások és megpróbáltatások előtt áll Európa és Magyarország, emiatt pedig nagymértékű változtatásokra van szükség a háború és a szankciók okozta gazdasági problémák kezelése érdekében – hangzott el a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kétnapos konferenciáján. Tíz országból 20 nemzetközi és 15 hazai előadó, szaktekintély osztotta meg álláspontját a 4. MCC Budapest Summiton, szeptember 29-től október 1-jéig. A konferencián mintegy 800 érdeklődő vett részt – írta meg a Mandiner.

SZALAI Zoltán
Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A Mandiner arról ír, hogy ezúttal a történelem döntött az őszi MCC Budapest Summit témájáról, hiszen a központi téma az orosz–ukrán háború és annak gazdasági hatásai voltak. Kétnapos rendezvény több hazai és külföldi szakembert felvonultatott, amely csütörtök este Tuomas Malinen előadásával kezdődött.

A pénteki napon négy panelbeszélgetésben osztották meg gondolataikat a hazai és külföldi szakemberek. Ezek közül az első a háborúk, valamint a szankciók kapcsolatát vizsgálta, és arra a megállapításra jutott, hogy

a történelem során a szankciók töredéke működött csak.

Csúnya jövőkép formálódik, megnyugtató, egyben riasztó is a jövendölés

Az elmúlt évek történelemfordító felfordulását követően nem csak a közember töri a fejét, hogy milyen pályára kerül a világ, a közgazdászok is. A Capital Economics főközgazdásza új elmélettel állt elő arról, mi követi a globalizáció korszakát. Megnyugtató és riasztó is lehet, amit jövendöl.

Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója és Sebestyén Géza beszélgetett az Európai Unió szankciós politikájáról.

Laughland szerint a mostani retorziókkal az a probléma, hogy nem terjed ki az energiaszektorra , így azok hatástalanok. A brit szakember kiemelte, hogy büntetni csak olyasvalakit lehet, aki felett hatalmunk van, de Oroszország esetén ez a helyzet nem áll fenn.

Davisnek több évtizedes tapasztalata van a szankciók hatásainak vizsgálata terén.

A retorzióknál nemcsak a célországra gyakorolt hatást kell nézni, hanem a szankciókat kivetőknél jelentkező következményeket és a világ többi részére gyakorolt hatást is

– emelte ki. Azt is megjegyezte, hogy az unió nem volt elég körültekintő a retorziók bevezetésével kapcsolatban, valamit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat orosz gáztól való elfordulása és a cseppfolyósított gáz felé orientációja gázhiányt idéz majd elő a harmadik világban.

Szankciós hatások: az orosz gazdaság élénkül, a régiós lanyhul

Az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index szeptemberben a növekedést jelző 52 pontra nőtt, hasonlóan kedvező érték elérésére Európában csupán Írország volt képes.

Shatz megjegyezte, hogy a retorziók abban az esetben működőképesek, amikor egy nagy állam szankciónál egy kisebbet. A szakember Hollandia és Indonézia példáját említette, amikor Hollandia a függetlenné vált Indonéziára sikertelenül vetett ki retorziókat. Az olyan – Shatz fogalmazása szerint – zsivány államok ellen néha működnek a szankciók, mint Észak-Korea vagy Irán, tehát összességében a retorziók elég vegyes összképet mutatnak.

Parázs viták alakultak ki az élelmiszer-ellátásról 

Az élelmiszerválságról szóló, parázs vitától sem mentes panel résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre nem vagy csak szórványosan jelentkező élelmiszerválságról beszélhetünk, amelynél 

a legnagyobb problémát nem feltétlenül a rendelkezésre álló élelmiszer-mennyiség, sokkal inkább az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő minőségű táplálkozás problémája jelenti. 

A témakör szakértője Amanda Martinez, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának gazdasági kockázatelemzője, David Laborde Debucquet, a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa, Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport agrár és uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, valamint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára volt.

Macron további uniós szankciókat ígért Zelenszkijnek

Emmanuel Macron francia elnök vasárnap ígéretet tett arra, hogy „európai partnereivel új szankciók kidolgozásán dolgozik” Oroszország ellen.

Amanda Martinez arra mutatott rá, hogy az élelmiszer-előállítással és az élelmezéssel kapcsolatos problémák – legyen szó az elérhetőségről vagy a megfelelő tápanyagértékről – a világ jó néhány országában jelentkeznek. Ezek oka között szerepel a klímaváltozás, ugyanakkor a háború és annak következményei a helyzetet tovább súlyosbították.

David Laborde Debucquet úgy fogalmazott, hogy a tökéletes vihar esete áll fenn:

a klímasokk kombinálódik a rossz politikai döntésekkel és a háború következményeivel.

A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa arról is szólt, problémát jelent, hogy több ország korlátozza a gabonaexportot. 

Az emelkedő energiaárak kérdésköre is kiemelt figyelmet kapott az MCC Budapest Summiton. Európa nagyot hibázott – mondta dr. Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója a rendezvény pénteki napjának első délutáni előadásán. Szerinte kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi vesztésre állunk. Dr. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák. 

A pénteki nap utolsó beszélgetésén az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború hosszú távon átalakíthatja nemcsak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. 

Az energiahatékonyság kiemelten fontos lehet, csakhogy az emberek fogyasztási szokásai is átalakulnak.

Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgetnek a szakértők

Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek a szombati nap indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen küzdjön meg az elkövetkező válsággal. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát így a német vállalatok és német emberek is fizetik.

Az elmúlt 30 évben ez a hetedik válság, amit átélek, és mindegyikből kilábaltunk. Ehhez együttműködés, kreatív ötletek és egységes kiállás kell Európában. A kontinens csak akkor maradhat erős, ha egységesen állunk ki 

– jegyezte meg Thomas Narbeshuber, a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke.

Nagy Márton: a szankciók megfojtanak bennünket

Magyarországnak évente mintegy tízmilliárd euróval magasabb energiaszámlával, tíz százalékkal magasabb inflációval, legalább két százalékponttal alacsonyabb GDP-növekménnyel kell számolnia az elhibázott szankciós politika következtében, írja legújabb véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

A háború az elmúlt napok történései alapján inkább az eszkaláció felé halad, és a hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk – így lehet összefoglalni annak a panelnek a mondanivalóját, amelyen arra a kérdésre keresték a választ a szakemberek, hogy vajon meddig tarthat a háború Ukrajnában.

Még jobban felértékelődik a zöldfordulat

A többnapos nemzetközi konferencia utolsó beszélgetésén a zöldátmenet lehetőségéről beszéltek az előadók. Megállapították, hogy a válságos környezetben még inkább szükséges meglépni a zöldfordulatot, 

a mostani energiaválság hatékonyabban előmozdíthatja a megújuló és klímabarát energia szélesebb körű térnyerését.

Megkerülő útvonalakat kereshetnek az uniós kamionosok – Oroszország kitiltja az európai közúti fuvarozókat

Oroszország megtiltja a belépést az ország területére az Európai Unió tagállamaiban regisztrált közúti fuvarozóknak – jelentették be szombaton Moszkvában.