Kilenc hónap telt el az ukrán invázió  kezdete óta, s most első ízben mutatkoznak repedések az eddig több-kevésbé egységes nyugati blokkon belül. Az EU vezető erőinek végre leesett, hogy az energiahordozókra kivetett korlátozásokkal és szankciókkal egyelőre csak az amerikaiak jártak jól – jó drágán exportálhatnak gázt az óceán túlpartjára. Az öreg kontinens frusztrációját most még jobban fokozza, hogy Washington masszív támogatásokat tol a zöldiparágakba.

American,Trade,War,Problem,And,Global,Tariffs,Or,Duties,Tax
Fotó: Lightspring

A Politico című lapnak nyilatkozó uniós hivatalnokok szerint könnyen Amerika-ellenes hangulat alakulhat ki az öreg kontinensen, ha Washington továbbra is semmibe veszi az európai gazdasági érdekeket. 

„Ha a rideg tényeket nézzük, a háborúból Amerika profitál a legtöbbet, mert több és drágább gázt, valamint több fegyvert tudnak eladni”

– nyilatkozta a lapnak egy rangidős uniós hivatalnok. „Valóban történelmi fordulatnál vagyunk” – kommentálta a helyzetet a forrás, aki attól tart, hogy a magas energiaárak, valamint a Biden adminisztráció zöld csomagja, amely jelentős vállalati támogatásokat tartalmaz a transzatlanti szövetség ellen hangolja az uniós polgárokat.

LNG-szállító hajó Rotterdam kikötőjében. Fotó: AFP

A támogatások ellen az unió hivatalosan is tiltakozott Washingtonnál, azonban egyelőre semmi jele annak, hogy az amerikaiak ezt fontolóra vennék. A háborúra a nyugat szankciók bevezetésével válaszolt, ennek azonban az öreg kontines issza a levét, 

négyszer olyan drágán importálja az amerikai gázt, mint amennyibe az orosz került. 

Az NATO tagállamok fegyverekkel is támogatják Ukrajnát, az amerikai hadiipar alig várja, hogy kimerüljenek a készletek, zsíros megrendelésekben bízik. 

Úgy látszik Európának most esett le, hogy az egésszel Amerika jár jól, Emmanuel Macron francia elnök szerint az amerikai gázárak „nem barátiak”, míg a német gazdasági miniszter felszólította Washingtont, hogy mutasson nagyobb „szolidaritást” és csökkentse az energiahordozók árát. A múlt heti, Balin tartott G20 csúcstalálkozón az uniós vezetők jelezték Biden elnöknek problémáikat – főleg a gázárakkal kapcsolatban –, az elnököt azonban láthatóan egyáltalán nem foglalkoztatták ezek a jelzések. 

 

A zöld csomag és a sárga irigység

Washington inflációcsökkentő csomagja, amelyben adókönnyítések, vállalati támogatások is szerepelnek egy újabb transzatlanti kereskedelmi háborúval fenyeget. „Az inflációcsökkentő törvény mélyen aggasztó. Potenciális hatása nagyon nagy Európára” – nyilatkozta Liesje Schreienmacher, holland kereskedelmi miniszter. Tony Picula, az Európai Parlament transzatlanti kapcsolatokért felelős vezetője szerint 

az „Amerika kizárólag belföldi kérdésekre koncentrál, protekcionista és diszkriminálja szövetségeseit”. 

Mindebből az is következik, hogy az európai vállalatok a drágább energia miatt jelentős versenyhátrányba kerülnek – sorra születnek meg a döntések arról, hogy a miatt az óceán túlpartjára helyezik át újonnan induló beruházásaikat. A múlt héten például a belga Solvay vegyipari óriás közölte, hogy Európa helyett Amerikában hatj végre fejlesztéseket. A szintén vegyipari nagypályás német BASF október végén jelentette be, hogy európai tevékenységét a következő időszakban a „folyamatos költségcsökkentés” jellemzi majd.

Európában azonban a pánikgombot mégis az inflációellenes törvénycsomag hatályba lépése után nyomták meg. A pakk 369 milliárd dollár értékű vállalati támogatást tartalmaz – főleg a zöldszektorokban. Amerika azzal védekezik, hogy ez nem egy zéró összegű játék, a zöldberuházások nem megosztják a tortát, hanem nagyobbá teszik. Európában viszont ezzel kapcsolatban igencsak másképp vélekednek. Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a héten úgy vélte, hogy 

az Egyesült Államok a gazdasági izolacionizmus kínai útjára lépett és sürgette Brüsszelt, hogy tegyen ellenintézkedéseket.

Hadiipari bonanza

A színfalak mögött a hadiipari kiadásokkal kapcsolatban is egyre nagyobb Amerikával kapcsolatos frusztráció. 

Washington a háború kezdete óta 15,2 milliárd dollárnyi fegyvert és felszerelést szállított a megtámadott Ukrajnába. Borrell szerint Európa 8 milliárd eurónyit.

Egy, szintén a Politiconak nyilatkozó európai diplomata szerint a készletek feltöltése „akár éveket” is igénybe vehet, figyelembe véve a beszállítói láncok problémáit és a csiphiányt, amelyek ráadásul az árakat is felhajtják. Ez az amerikai hadiipar profitját gyarapítja majd, nem véletlen, hogy a Pentagon külön ütemtervet állított fel a fegyvereladások felgyorsítására. A lapnak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint viszont az amerikaiaknak rá kellene ébredniük, hogy Európából nézve „ez kissé már túl sok”, így engedményeket kellene tenniük a gázárakban. 

1241658918 EASTERN UKRAINE , UKRAINE - JULY 1: Kuzia, the commander of the unit, shows the rockets on HIMARS vehicle in Eastern Ukraine on July 1, 2022. (Photo by Anastasia Vlasova for The Washington Post via Getty Images)
Amerikai HIMARS-rakéták az ukrán hadszíntéren. Fotó: Anastasia Vlasova / The Washington Post via Getty Images

„Nagyon rosszul néz ki a közvélemény szemében, amikor a legszorosabb szövetségesünk óriási profitot zsebel be a mi gondjaink révén”

– fogalmazott.

A téma minden bizonnyal napirenden lesz Olaf Scholz német kancellár és Elisabeth Borne francia miniszterelnök pénteki berlini tárgyalásai során is. Berlin egyre inkább szorgalmaz egy amerikai mintájú megoldást, jogi keretrendszert létrehozni, amelynek révén az európai zöld beruházások is a tengerentúlihoz hasonló támogatásokat élveznének. Valószínű azonban, hogy az ebben a kérdésben nagyjából-egészéből trumpi módszereket követő Biden-adminisztráció ezeket nem hagyná válasz nélkül, s az erő pozíciójából lépne fel, veszélyeztetve ezzel a meglévő kereskedelmi megoldásokat. Érik egy újabb transzatlanti kereskedelmi háború.