Tartotta az ukránoknak tett ígéretét az amerikai kormány: még júniusban vállalták, hogy NASAMS rendszereket biztosítanak Ukrajnának, valószínűleg válaszul Zelenszkij elnök a G7 vezetőihez intézett kérésére, hogy a polgári lakosság alapvető biztonságát korszerűbb légvédelmi rendszerekkel szavatolják, miután Oroszország több mint 60 rakétával masszívan bombázta Kijevet.
Az amerikai Raytheon Technologies le is gyártotta az Ukrajnának ígért NASAMS légvédelmi rendszerek közül az első kettőt, amit Washington hamarosan le is szállít és telepít – közölte Greg Hayes, a vállalat vezérigazgatója október 25-én.
„Két NASAMS rendszert szállítottunk le... Kettőt pár hete adtunk át a kormánynak. Ezeket (hamarosan) Ukrajnában telepítik”
– mondta a vezérigazgató a CNBC Squawk on the Street című műsorában. A Pentagon pedig arról adott hírt, hogy az első két rendszert hosszabb időtávon még hat fogja követni. Antony Blinken amerikai külügyminiszter októberi közleményében megjegyezte: Joe Biden elnök hatalomba lépése óta az Egyesült Államok több mint 18,3 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Hayes állítása szerint a légvédelmi rendszer képes kilőni egy AIM–120-as fejlett közepes hatótávolságú levegő-levegő rakétát, és a drónoktól kezdve a ballisztikus rakétákon át a vadászgépekig mindent képes leszedni az égről. Ez rossz hír az oroszoknak, mert az iráni gyártású drónjaik már így is hullanak mint a legyek. Arról nincsenek pontos adatok, hogy mennyibe kerül egy NASAMS rendszer, viszont egy hozzá tartozó Amraam rakéta megközelítőleg 1,2 millió dollár (közel 500 millió forint), ami igencsak megdobja a védekezés költségét.
Amerika felgyorsítja a NASAMS-ek ukrajnai szállítását
Az amerikai–norvég fejlesztésű NASAMS védi a washingtoni Fehér Ház és az amerikai Capitolium körüli érzékeny légteret is. A hálózatalapú légvédelmi rakétarendszer hatótávolsága 8 és 40 kilométer közé tehető típustól függően. A NASAMS rendszert 15 ország hadereje alkalmazza. A Magyar Honvédség is a rendszeresítők között van: Magyarország légterét a megnövelt hatótávolságú AMRAAM-ER rakétát is indítani képes NASAMS-3 rendszer fogja oltalmazni 2024-től kezdődően. Magyarország ezzel leváltja az 1976 óta használatban lévő szovjet KUB légvédelmi rakéta komplexumokat, így felzárkózik a légvédelem 21. századi színvonalához.
Joe Biden amerikai elnök egy októberi telefonbeszélgetés során ígéretet tett Zelenszkij elnöknek a NASAMS szállításának felgyorsítására, nem sokkal azután, hogy Oroszország október 10-én újabb nagyerejű bombázást hajtott végre, amelyben több mint 83 orosz rakéta és több kamikaze drón támadott meg több ukrajnai várost. A Pentagon egy magas rangú tisztviselője október 24-én azt mondta, hogy a NASAMS-ek szállítása „a következő néhány héten belül0ö várható, és Ukrajna be fogja jelenteni, ha azok az országban vannak és működőképesek – írja a The Eurasian Times.
Az ukrajnai háború azonban súlyosan kimeríti az amerikai fegyverkészleteket, az ország hadiipara pedig azzal küzd, hogy teljesítse Washington Kijevnek tett vállalásait, miközben veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát.
Az ukrajnai háború felemészti az amerikai és európai fegyverkészleteket
Korábban megírtuk, hogy az eddigi, hangsúlyosan szereplő csöves és rakétatüzérségi fegyverek, a hozzájuk való lőszerek, rakéták utánpótlása egyre nehezebb – az európai raktárkészletek kimerülőben vannak, a gyárak nem győzik a termelésbővítést. Ezért is egyre nagyobb szerepet kapnak a légvédelmi rendszerek, amelynek ismertebb szereplői a NASAMS, az Iris-T és a Patriot.
„Sürgetjük ipari bázisaink mozgósítását, hogy felgyorsítsuk az Ukrajna védelmét szolgáló rendszerek gyártását, miközben saját biztonsági igényeinket is kielégítjük”
– nyilatkozta Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter október 12-én újságíróknak, a mintegy 50 globális védelmi vezető brüsszeli találkozója után. Szakértők megjegyzik, hogy az amerikai fegyverkészletek a haditervekhez és a kiképzéshez szükséges minimális szintre csökkentek, ami
aggodalmakat vet fel az ország reakcióképességével kapcsolatban, ha újabb konfliktus törne ki.
Az Egyesült Államok például kifogyóban van a mozgékony HIMARS védelmi rendszerből. Bár a Biden-kormányzat mintegy 40 HIMARS-egység szállítását ígérte Ukrajnának, eddig csak a felét szállították le. Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint a maradékot valószínűleg csak néhány év múlva fogják leszállítani – mutat rá a The Eurasian Times. Hasonlóképpen, Amerika a Javelin páncéltörő rakétáinak egyharmadát elküldte Ukrajnának, amelyek az ukrajnai háború első heteiben döntő szerepet játszottak abban, hogy az orosz erők ne tudják elfoglalni Kijevet. Amerika kormánya azonban nem tud könnyen több Javelint küldeni anélkül, hogy fegyverraktárai ne merülnének ki súlyosan. Hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, amíg a gyártást felpörgetik és jelentősen feltöltik a fegyverek készleteit. James Taiclet, a Javelineket és HIMARS-okat gyártó Lockheed Martin vezérigazgatója október 18-án azt mondta, hogy
a vállalat a HIMARS-ok gyártását évi 60-ról 96 darabra fogja növelni, de évekbe telik, amíg ezt a számot elérik.
Szakértők rámutattak, hogy az Egyesült Államok főként azért szűkölködik a fegyverellátásban, mert az ország védelmi iparát békeidőben történő gyártásra szánják, és ezért nem képes háborús ütemben gyártani a felszereléseket. Ennek egyik jelentős tényezője az, hogy
a hidegháború befejezése után az amerikai hadsereg egyre kevesebb felszerelésre tart igényt.
Az 1960-as években, amikor Amerika fegyverkezési versenyben állt a Szovjetunióval, az ország védelmi kiadásai a több mint 9 százalékát tették ki, ami az 1990-es évekre jelentősen, 5 százalék körüli szintre csökkent, majd végül 2020-ra 3 százalékra esett vissza. A védelmi költségvetés jelentős részét a munkaerőre, egészségügyi ellátásra és egyéb kiadásokra fordítják.
