Az euróövezet bruttó hazai terméke 0,2 százalékkal nőtt negyedéves összehasonlításban a július–szeptemberi időszakban, ami éves szinten 2,1-es növekedés az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott második becslése alapján. Mind a két adat megegyezik az előzetes várakozásokkal, de elmarad az előző negyedévben mért 2,7, illetve 4,3 százalékos bővüléstől.
Az Eurostat közölte, hogy az övezet 19 tagállamában a harmadik negyedévben szintén 0,2 százalékkal nőtt a foglalkoztatás a harmadik negyedévben, ami éves szinten 1,7 százalékos emelkedés.
Az Európai Bizottság arra számít, hogy a gazdaság 2022 negyedik negyedévében és 2023 első három hónapjában zsugorodik, mivel a megugró energiaárak és az emelkedő kamatlábak aláássák a kiadási és hitelfelvételi erőt és a bizalmat.
Jelentősen javult viszont a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet euróövezeti gazdasági hangulatmutatója, amely novemberben mínusz 38,7 pontra ugrott az előző havi mínusz 59,7-ről. Ez június óta a legmagasabb érték, és a Tradingeconomics szerint valószínűleg azzal a kilátással függ össze, hogy az infláció hamarosan enyhülni kezdhet, ami lehetővé teszi az Európai Központi Bank döntéshozói számára, hogy lassítsák a kamatemeléseik ütemét. Ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzet mutatója 5,5 ponttal, mínusz 65,1 pontra emelkedett, míg az inflációs várakozások 16,4 ponttal, mínusz 52,2-re csökkentek.
A régió élmezőnyébe került MagyarországA hazai GDP éves alapon mutatott négyszázalékos növekedése a régió élmezőnyébe tartozik, emelte ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A lengyel GDP 3,5, szezonálisan kiigazítva azonban 4,4 százalékkal nőtt. A román GDP a magyarral megegyező mértékben bővült. A régióban a sereghajtó a szlovák gazdaság 1,2, a cseh gazdaság 1,6 százalékkal nőtt. Negyedéves alapon ugyanakkor a magyar GDP a cseh GDP-vel együtt 0,4 százalékkal csökkent, a román 1,3, a lengyel az előző negyedévi 2,3 százalékos visszaesést korrigálva 0,9, a szlovák gazdaság pedig 0,3 százalékkal nőtt. |
