A korábbi felhajtás már a múlté, az e-kereskedelem piros napos ünnepe szürke hétköznappá vált – legalábbis erre lehet következtetni az Alibaba által 2009-ben életre hívott és a riválisai által is felkarolt szinglinap időarányos vásárlási adataiból. A kezdeti lendület még a szokásos volt, a JD.com adatai szerint az első percben 140 millió dollár értékben zúdult rájuk megrendelés az Apple iPhone-jára, miközben az első tíz percben a kínálatban lévő 87 kozmetikai márka – köztük az Estée Lauder és a L’Oréal – eladásai a tavalyinak a triplájára nőttek. Utána viszont elcsendesedett a piactér.
Fotó: VCG via Getty Images
A szervezők már felhagytak azzal a korábbi szokásukkal, hogy a megrendelések dagadását digitális kijelzőn, élőben közvetítsék, ahogy az eseményt beharangozó, külföldi sztárvendégekkel telitűzdelt show-parádé is a múlté már. Arról már ne is beszéljünk, hogy
az egyik ötletgazda, Jack Ma, az Alibaba multimilliárdos alapítója is visszavonult – vagy visszavonultatták – a közszereplésektől,
miután a fintech leányvállalatuk, az Ant Group tőzsdére vitelét megakadályozó, két évvel ezelőtti pekingi döntést kritizálni merészelte, és kikelt a kínai pénz- és tőkepiac fejlődését gátló bürokrácia ellen.
A 37 milliárd dolláros IPO-t „befektető- és fogyasztóvédelmi” okokból lefújták, az Alibabára brutális, 2,8 milliárd dolláros rekordbírságot szabtak ki versenykorlátozó praktikái miatt, amit a cég hamut a fejükre szóró vezetői örömest kifizettek, készségesen elismerve a hibáikat.
A túl gyorsan túl nagyra nőtt és túl nagy befolyást szerző kínai tech vállalatok vesszőfutása 2021 elejével indult,
Peking gyakorlatilag valamennyiüket ilyen-olyan indokkal behódolásra kényszerítette.
Fájdalmaikat részben orvosolta a koronavírus-járvány miatt dinamikusan felfutott e-kereskedelmi forgalom, ám ennek is vége szakadt a globális és vele együtt a kínai gazdaság lassulása és a bizonytalanná vált kilátások miatt. A szinglinap viszont maradt, de már átalakult formában.
Az internetes vásárlásra ösztönző platformok által felcsillantott árengedmények sem okoznak már eufóriát, és az e-boltok oldalai sem fagynak le a vásárlói roham miatt. Peking sem nézte jó szemmel az egynapos vásárlási őrületet, ennek tudható be, hogy kereskedelmi érdekeikkel szembemenve a részt vevő cégek akciói is visszafogottabbá váltak.
A minap másodszor is újraválasztott Hszi Csin-ping államelnöknek nem tetszett az eseményt körülvevő hajcihő, ami túlment a kommunista párt által még tolerálható szinten. Peking újabban harcot indított a kirívó vagyoni egyenlőtlenségek felszámolásáért, a vásárlási őrületből kimaradó szegényebb rétegek felzárkóztatásáért.
Summa summárum, a szinglinap jelentősége csökken, s már inkább szinglihétről lehet beszélni a rétestésztaként elnyújtott akciók miatt, amelyek lassan összeérnek a karácsonyi ajándékvásárlási szezonnal.
Törvényszerű, hogy eközben a kedvezmények is eljelentéktelenednek,
a Black Friday-akciókon meghirdetett akciós árakkal többnyire a járatlan fogyasztókat tudják csak vásárlásra bírni.
Arról nem is szólva, hogy a diszkontáron meghirdetett árukészletek is végesek, és a kereskedők sem önmaguk ellenségei. Különösen a közelgő idején, amikor a fogyasztóihangulat-indexek világszerte mélypontokat döntenek, s ez alól a szinglinap hazája, Kína sem kivétel.
Mindez valamennyire rányomja a bélyegét a forgalomra, amely azért még így sem mondható túl rossznak: félidőben a tavalyihoz képest 4,7 százalékos visszaesést becsül a kínai Syntun tanácsadó cég, összegben ez 223 milliárd jüan, azaz 31 milliárd dollár. Hivatalos adatokat az Alibaba csak a „piaczárás” után közöl.
Előzetesen stagnálást vagy minimális növekedést jósoltak az elemzők a szinglinapi kiárusításokra.
A Reuters a Citi elemzőit idézi, akik szerint az Alibaba bruttó eladásai pénteken 545 milliárd és 560 milliárd jüan (75–77 milliárd dollár) közé eshetnek, ami 0,9–3,6 százalék közötti éves bővülés lenne. A Tencent érdekeltségi körébe tartozó JD.com e-kereskedelmi óriás jobban szerepelhet a választékában szereplő több elektronikai cikknek köszönhetően, melyek iránt töretlen az érdeklődés az idén is.
Fotó: STR
Tavaly az Alibaba 84,5, a JD.com 54,5 milliárd dolláros (együtt 139 milliárd dolláros) forgalmat ért el a nevezetes napon, azaz 965 milliárd jüant. Most az a kérdés, hogy meglesz-e az ezermilliárd jüanos álomhatár, ami egyébként dollárban mérve 140 milliárd, tekintettel arra, hogy a zöldhasú az elmúlt 12 hónapban jelentősen erősödött a jüanhoz és minden más devizához képest.
A szinglinapról egyébként csak csordogálnak a hírek, ugyanis a kínai média látványosan agyonhallgatja.
Jellemző, hogy a tekintélyes South China Morning Post honlapján még említés sincs a kínai kiskereskedelem leghúzósabb napjáról.
