Az Európai Unió nem viselkedhet egy államként, hiszen 27 különálló ország alkotja – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, ami némi meglepetés, ha áttekintjük Ursula Von der Leyen elnök és az Európai Bizottság politikai viselkedését, nyomásgyakorlását az elmúlt hónapokban. Azt azért Borrell is hangsúlyozta az Euractiv portálnak adott interjújában, hogy bizonyos kérdésekben muszáj összefogniuk a tagállamoknak, hogy a tárgyalások során nagyobb legyen a meggyőzőerejük.

Josep Borrell, Európai Unió, külpolitika
Fotó: AFP

Rémesen lassú az Európai Unió

A főképviselő kritikusan fogalmazott az EU külpolitikáját illetően, hiszen bevallotta, a hosszadalmas döntéshozatal miatt az unió lassan elveszíti Afrikát, és Dél-Amerikában sem áll jól Kínával szemben.

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Dél-Amerikában, ahol például Kína hat hónap alatt képes volt egy kereskedelmi megállapodás kialakítására és aláírására, nekünk három évnél is több kellett hozzá

– mutatott rá Borrell. Hozzátette, azért is fontosak az új partneri kapcsolatok, mert a kontinens nem futhat bele még egyszer abba a hibába, mint Oroszország és a gáz esetében, azaz el kell kerülnie a függőséget egyetlen ország felé. A politikus úgy véli, tökéletes megoldás nem létezik, de muszáj levonni az energiaválság tanulságait, kiegyensúlyozottabb importszerződésekre van szükség.

Eddig nem törődtek azzal, kicsoda Vlagyimir Putyin

Borrell szerint az orosz gáz ára miatt az ukrajnai háború kezdetéig

sokan figyelmen kívül hagyták, kicsoda Vlagyimir Putyin, és milyen döntéseket hoz Oroszországban,

ám dicsérte az európaiak alkalmazkodását, példaként említve, hogy milyen gyorsan tudták jelentősen csökkenteni az orosz gáz használatát. Felhívta arra is a figyelmet, hogy bár nem szabad minden kontinensen kívüli országra veszélyforrásként tekinteni, a koronavírus felszínre hozta a kockázatokat. A világjárvány kitörésekor vált ugyanis egyértelművé, hogy váratlan események idején nincs jó vagy rossz partner: az addig megbízható beszállítóként elkönyvelt India például a lezárások miatt nem tudott paracetamolt szállítani, így az unió vezetői észbe kaptak, hogy nem ártana bizonyos mennyiséget helyben gyártani.

Borrell elszólta magát a szankciókat illetően

„Az EU soha nem számított arra, hogy az Oroszország elleni szankciók meg tudják állítani az ukrajnai háborút” – ez Josep Borrell elmúlt hónapjainak talán leginkább kritizált kijelentése. A főképviselő azzal védekezett, hogy ennek ellenére szükség van a szankciókra, mert csökkentik az orosz hadsereg hadianyag-beszerzési képességét, ami ahhoz vezetett, hogy az orosz erők rengeteg veszteséget szenvednek el a harcmezőn. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megdöbbenve reagált Borrell szavaira, mondván, olyan alapvető igazságot kérdőjeleztek meg, amely eddig a külügyi tanácsi döntéshozatal egy fontos alappillére volt. „Az, hogy egyes kollégák most már vitatják ezt a célkitűzést, azt bizonyítja, hogy a szankciók nem működnek” – mondta a tárcavezető.

A közép-ázsiai országok távolodnak Moszkvától

Borrell egyébként az Európai Unió és a közép-ázsiai országok miniszteri találkozójának helyszínén, Üzbegisztánban nyilatkozott a szakportálnak. A két blokk közeledése is a háború következménye, a közép-ázsiai országokat ugyanis az orosz agresszió arra késztette, hogy óvatosan távolodjanak Moszkvától, és új partnereket keressenek. A főképviselő sokatmondó politikai jelnek tartja, hogy kizárólag az EU-val tárgyaltak, nem kapott meghívást Oroszország és Kína sem, ám azt is hozzátette, ez a közép-ázsiaiaknak egy rendkívül kényes szituáció az oroszokhoz fűződő gazdasági, kulturális, politikai és demográfiai kapcsolatok miatt.

Években mérhető a lemaradás Kínától

A politikus arról is beszélt, hogy tudja, az EU által indított Global Gateway nem hangzik olyan jól, mint a kínaiak által remekül eladott Egy övezet, egy út kezdeményezés, ráadásul hosszú évekkel van lemaradva, de ha az unió politikai értelemben létezni akar a kontinensen kívül is, azért tennie kell. Bár a Global Gatewayt sokan kritizálták a 2021 és 2027 közötti időszakra megállapított, mindössze 300 milliárd eurós forrás miatt, Borrell szerint a program még csak az út elején jár.

Mostanra elértük, hogy összességében mi vagyunk a legfontosabb befektetők Közép-Ázsiában, igaz, Kína a sarkunkban van

– szögezte le.

Rasszizmussal vádolják az Európai Unió „dzsungelező” vezető diplomatáját

Josep Borrell az egyik belgiumi előadásán a leendő diplomatáknak arról beszélt, Európa egy kert, ahol a politikai szabadság és a társadalmi kohézió mellett alapvetően gazdasági jólét működik, a világ többi része pedig a dzsungel, és nem szabad hagyni, hogy a dzsungel ellepje a szép kertet. Hangsúlyozta, a diplomatáknak a fal építése helyett a dzsungelbe kell menniük az előrelépés érdekében. 

 

tálib harcos, Afganisztán, fegyver
Fotó: AFP

A tálibokkal kizárt az együttműködés

Az interjúban arról is kérdezték, mi a véleménye az EU afganisztáni szerepvállalásáról. Azt felelte, tapasztalatai szerint az uniós országok már egyáltalán nem foglalkoznak vele, de partnereik, például a közép-ázsiai államok aggódnak a térség instabilitása miatt.
„Egyértelműen kijelenthetem, hogy nincs kapcsolatunk a tálibokkal, és nem is lesz mindaddig, amíg nem bánnak megfelelően a nőkkel, és nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat” – mondta Borrell, aki elárulta, az EU ennek ellenére a kabuli hatalomátvétel óta 400 millió euróval támogatta „Afganisztán népét”, de az nem derült ki, pontosan hogyan és kiket.