Számos aggasztó rekordot képes felmutatni Románia, köztük azt, hogy a fiatalok 45 százalékát súlyosan érinti a lakhatás hiánya, míg európai szinten ez az arány négyszer alacsonyabb. A bukaresti gazdasági és szociális tanács (ESC) nemrég bemutatott, a minőségi, fenntartható és megfizethető lakhatásról szóló tanulmánya rámutat, minden ötödik háztartás a befolyó jövedelmének több mint 60 százalékát albérletre költi, ami az európai átlag kétszeresét jelenti. 

Daily life in Bucharest
A ritka kivétel az ingatlanpiacon - Fotó: NurPhoto

Elmaradt felújítások

A romániai lakásállomány rossz minőségű, túlzsúfolt és nem megfelelően igazgatott. Ráadásul a rászoruló csoportoknak nyújtott kormányzati támogatás nem megfelelő, és a szociális lakásokat nem átlátható módon osztják ki. Miközben a 19 millió lakosú Románia számos nemzetközi szerződést ratifikált a kiszolgáltatott csoportok méltányos lakhatásával és a lakhatáshoz való joggal kapcsolatban, a gyakorlatban nem teljesíti eme szerződésekből eredő kötelezettségeit. 

A tanulmány szerint annak ellenére, hogy a meglévő épületállomány 91 százalékát lakóépületek teszik ki az országban, 

a városi családi házak mindössze 8 százaléka esett át felújításon, a vidékieknek pedig csupán 3 százaléka. 

A társas lakóépületek esetében ez az arány 14 százalék. Rámutatnak, a várostervezésre vonatkozó törvényes keret jelentős feszültséget tart fenn a minőségi lakhatás iránti általános érdek és az ingatlanfejlesztők kereskedelmi érdekei között. Éppen ezért azt ajánlják, hogy a családi házak, kis méretű lakóépületek építésének engedélyezési eljárását mentesítsék a bürokráciától, viszont szigorítsanak a szabályokon a nagy méretű lakótömbök építésének engedélyezésénél. 

Saját lakásban

A tanulmány a minőségi lakhatás tíz kulcsfontosságú, országos szinten releváns mutatójának elfogadását és a javításukra vonatkozó közpolitikai célok meghatározását javasolja. Bogdan Simion, a román parlament és a kormány konzultatív tesületeként működő ESC elnöke a társadalmi-gazdasági jelenség kapcsán úgy vélekedett, a jelenlegi gazdasági és energiaválság közepette 

elérkezett az idő, hogy az energiahatékony és megfizethető lakhatás elsőfokú prioritássá váljon a bukaresti hatóságok számára. 

A tanulmány ugyanakkor a lakástörvény módosítását is javasolja: vezessenek be kötelezettségeket és szankciókat a szociális lakhatás területén a megyei és helyi önkormányzatok számára. A módosító javaslatok között szerepel, hogy tiltsák meg a köztulajdonban levő lakások értékesítését mindaddig, amíg a szociálislakás-hiány jelentősen nem csökken, állítsák le a fiatalok számára épített lakások értékesítését, és biztosítsanak elővásárlási jogot az önkormányzatok számára a lakások vagy lakóépületek megvásárlásakor, ha a cél szociális lakások kialakítása. 

Hivatalos adatok szerint egyébként 

Románia lakosságának több mint 96 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él 

– uniós viszonylatban az országban a legmagasabb a tulajdonosi arány. Az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat 2020-ra vonatkozó adatai szerint Romániában a 2019-es 95,8 százalékról 2020-ra 96,1 százalékra nőtt a tulajdonosi arány. (Az EU teljes lakossága esetében ez az arány enyhén, 69,7 százalékra csökkent a jegyzett időszakban). 

Kicsi és zsúfolt

Romániában a lakosság 65,9 százaléka családi házban, 34,1 százaléka lakásban él, ezek mérete (egy lakóra jutó szobák száma) tekintetében azonban az utolsó helyen áll az ország:  

az EU-ban az egy személyre jutó átlagos szobaszám 1,6, Romániában ez mindössze 1,1. 

A lakhatási körülmények minőségének értékelésekor az egyik legfontosabb szempont, hogy rendelkezésre áll-e elegendő hely a lakásban. Az uniós tagországok közül Romániában a lakosság 45,1 százaléka él zsúfolt lakásban, miközben az uniós átlag 18 százalék alá csökkent a 2010-ben jegyzett 19,1 százalékról. A román statisztikai hivatal adatai szerint az ország lakóotthon-állománya 2021-ben 66 ezer lakással, 9,5 millióra nőtt az előző évhez képest, ami 460 millió négyzetméter lakófelületet jelent.