Nemcsak tartósan magas árakra kell berendezkedni, hanem arra is, hogy a támogatási rendszerek fenntarthatatlanná válnak hamarosan, a válság csak most kezdődik összességében – írja a Bloomberg. A kedvezőtlen forgatókönyvet azzal támasztják alá, hogy
az idei tél után úgy kell Európának feltöltenie gáztárolóit, hogy szinte egyáltalán nem érkezik gáz Oroszországból, ami az LNG-ért folyó versenyt, így a cseppfolyós földgáz árát gerjeszti.
A versenyfutás egészen 2026-ig tarthat, amikor mind az Egyesült Államokban, mind Katarban nagyobb készlet válik elérhetővé.
Ha mindent összeadunk, nevetségesen nagy összeg jön ki
– hangsúlyozta az S-RM tanácsadó cég igazgatója. Martin Devenish szerint jövőre nehezebb lesz kezelni a válságot, ugyanis az európai gazdaságok jó része recesszióba zuhant. November végéig összesen 700 milliárd eurót költhettek el a kormányok a különböző támogatásokra. Ezzel szemben a Bloomberg és a Bruegel immár ezermilliárd dollárra teszi az átutalt összeget, ugyanis abból indultak ki, hogy a kormányok nagyjából kompenzálták szinte az összes háztartást.
Nem elég a spórolás
A nemrég megérkezett hideg időjárás próbára teszi majd az európai energiarendszert. Ugyanakkor már most látszik, hogy
a háztartások nem takarékoskodtak eleget, ugyanis a múlt héten a német hálózati szabályozó hatóság arra figyelmeztetett, hogy a fogyasztási szint kritikussá vált.
Az EU egészének idén 50 milliárd köbméterrel sikerült visszafognia a gázigényt, de a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint még így is 27 milliárd köbméter hiány jöhet 2023-ban. Ha az orosz szállítások valóban nullára csökkennek, és az LNG-import visszaesik a tavalyi szintre. Felidézik, hogy az Oroszországból Nyugat-Európába tartó vezetékes gáz fő forrása az Északi Áramlat volt, amely szeptemberben egy szabotázscselekmény következtében megsérült. A régió továbbra is kap kis mennyiségű orosz szállítmányt Ukrajnán keresztül, de az energiainfrastruktúra bombázása veszélybe sodorja az útvonalat. Enélkül pedig jóformán lehetetlen újratölteni a tárolókat.
A hiány megelőzésére az Európai Bizottság előírta, hogy februárig a tárolók minimális töltöttsége teljes kapacitásuk 45 százaléka alá nem kerülhet, nehogy a fűtési szezon végére kimerüljenek.
Éleződni fog az LNG-verseny
Ugyan rekordon van az Európába irányuló LNG és Németországban úszó terminálokon várják a nyersanyagot, de a potenciálisan erősebb ázsiai gazdaságnövekedés, és egy esetlegesen hideg időjárás, illetve a kimerülő állami „bankszámlák” esetén már egyáltalán nem biztos, hogy Európa többletkapacitásokat tud lekötni a cseppfolyós földgázból.
A helyzet éleződésére utal az is, hogy a Kínai Energiagazdasági Intézet szerint a kínai gázimport 2023-ban 7 százalékkal magasabb lesz, mint idén volt, már csak a Covid-korlátozások feloldása miatt is. Ezért az állami tulajdonú cég már belekezdett a jövő évi LNG-ellátás biztosításába, közvetlen versenybe száll Európával a tartalék szállítmányokért.
Emellett Japán, a világ idei legnagyobb LNG-importőre, még stratégiai tartalék felállítását is fontolgatja, és a kormány a vásárlások támogatásáról dönthet.
Idén az átlagos TTF gázár 135 euró volt, júliusban 345 eurón csúcsot ért el. A Bloomberg vezető közgazdásza, Jamie Rush szerint ha az árak visszamennek 210 euróra, az importköltségek elérhetik a 5 százalékát. Ez az előre jelzett enyhe recessziót mély visszaesésbe billentheti.
Az elszálló energiaárak önmagukban rombolják Németország versenyképességét, ugyanis a vezető európai gazdaság ipara a megfizethető áru energián alapult.
A helyzet tehát nyomást gyakorol Olaf Scholz kancellár kormányára, hogy fenntartsa a gazdaság támogatását. Ezzel kapcsolatban Veronika Grimm, a német kormány gazdasági tanácsadója azt mondta, bármekkora kihívást is jelent, meg kell találjuk az egyensúlyt a gyárak működtetése, a háztartások támogatása, és a megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló fejlesztések dotálása között. Csak ez vezethet ki az energiahiányból – tette hozzá.
A francia atomenergiában sem lehet bízni
Az Electricite de France SA több mint négy hónappal meghosszabbította két atomreaktor karbantartási leállását, ami megnehezíti az áramellátást Franciaországban és a szomszédos országokban. A Penly-2 erőmű újraindítását január 29-ről június 11-re halasztották, míg a Golfech-1 reaktort a tervezett február közepe helyett, csak június 11-én indítják újra. Emellett a Chattenom-3 reaktor leállítása is egy hónappal hosszabbodik, egészen március 26-ig, a Civaux-2 újraindítása pedig több mint egy hónappal, február 19-re csúszik.
A váratlan csőrepedések olyan mértékben lecsökkentik a termelést, hogy Franciaország energiabehozatalra szorul, pedig általában kulcsfontosságú exportőr szokott lenni.
A Bloomberg szerint a francia hálózatüzemeltető arra figyelmeztet, hogy a hidegebb hónapokban villamosenergia-hiány várható. Az elhúzódó karbantartás mellett 2024-re halasztották egy újabb reaktor beindítását Nyugat-Franciaországban. Ez a projekt egyébként egy évtizedes késésben van.
Tovább csökkentené a gázárplafont az Európai UnióAz EU soros elnökségét betöltő cseh kormány azt javasolta, hogy a plafont 188 euróra csökkentsék megawattóránként, szemben az Európai Bizottság által a múlt hónapban javasolt 275 euróval. A gázársapka további csökkentése esetén szinte borítékolni lehet, hogy nehezebben jut majd Európa gázhoz. Az intézkedés ellentmondásos mivoltát jól leírják a svéd energiaügyi miniszter szavai. Ebba Busch szerint elképesztően nehéz előrejelezni egy ilyen korrekció hatásait. Ami kedvező, hogy még a hatályba lépés előtt számtalan elemzést kapunk majd a lépés hatásairól. |
