Lassan két éve folyamatosan nő az infláció az eurózónában, a novemberi adatok alapján az üteme lelassult, azonban még messze meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célját. 

Male worker pouring chocolate in cake factory
európai, gazdaság,gyár,csoki
Nyugodtabbak lehetnek a munkavállalók, a cégek a gazdasági nehézségek ellenére is inkább megtartanák őket.
Fotó: Monty Rakusen 

A legfrissebb adatok szerint Európában enyhébb lesz a gazdasági visszaesés a vártnál, azonban az inflációs nyomás továbbra is megmarad.

A volatilisan változó árú termékeket kiszűrő maginfláció az eurózónában novemberben 5 százalék maradt éves alapon számolva októberhez képest. Christoph Weil, a Commerzbank elemzője szerint ez a mutató 2023 közepéig tovább nő. Ennek tükrében az EKB célja, hogy fenntarthatóan leszorítsa a 2 százalékos szinte a fogyasztói árak növekedési ütemét, meglehetősen távolinak tűnik – tette hozzá.

Az infláció és a maginfláció
az eurózónában
 

A munkanélküliségi ráta 6,5 százalékon, rekordalacsony szinten áll az eurózónában. A JPMorgan szakértője szerint a cégek inkább megtartják munkavállalóikat, mert minőségi új dolgozókat nehéz találni a helyükre. A Bank of Amerika elemzője 4 százalékos bérnövekedést vár 2022 végére. Mindez dilemma elé állítja a jegybankárokat, hiszen a feszes munkaerőpiac erősíti az inflációs nyomást, viszont ha erre szigorúbb monetáris politikával reagálnak, az mélyítheti a recessziót. 

Ráadásul Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a másodlagos inflációs hatások még 2024-ben is erősíthetik az árak növekedését.  

Korai azon gondolkodni, hol állhat meg a kamatemelés. Létezik olyan forgatókönyv is, amely szerint 3 százalék fölé kellene vinni a betéti kamatot

– magyarázta Gabriel Makhlouf, az EKB közgazdásza és az ír jegybank elnöke a Reutersnek.

Ha a dezinfláció túl lassú, akkor a vállalatok és a háztartások elvesztik bizalmukat a jegybank monetáris politikájában, elhúzódó inflációra számítanak, s a bérigényeiket és a fizetéseket is ehhez igazítják. Vagyis fennmarad hosszabb távon is az inflációs nyomás. A központi bank jövő héten közzéteendő inflációs előrejelzései a várakozások szerint tükrözik is majd ezt:

2024-ben a cél felett marad az infláció, s csak 2025-ben csökken 2 százalékra. 

Philip Lane szerint jövőre és 2024-ben is a második körös, átgyűrűző hatások húzzák majd a fogyasztói árakat. 

Az árnyomást a várt recesszió valószínűleg tompítja, viszont a jegybanki variációk közül, nevezetesen hogy mélyebb lesz a recesszió gyorsabb inflációcsökkentéssel, vagy elhúzódó recesszió vár ránk magasabb inflációval, az utóbbi valósul meg.