Hszi Csin-ping Rijádba látogat, a kínai elnök célja mélyíteni a több évtizedes kapcsolatokat az Arab-öböl államaival, és stratégiai megállapodásokat kötni velük. A kölcsönösséget erősíti a szaúdi állami hírügynökség keddi közleménye, ami szerint Szaúd-Arábia és Kína stratégiai partnerséget köt.
Fotó: Andy Wong / MTI
A kínai–arab csúcstalálkozón Hszi több mint harminc államfővel és üzleti vezetővel találkozik háromnapos útja alatt.
Hszi terve, hogy három regionális találkozón összesen 30 milliárd dollár értékben kössön szerződéseket a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács országaival.
A tanács tagja Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Bahrein és Omán. Kína és a Perzsa-öböl Menti Együttműködési Tanács szabadkereskedelmi megállapodáson dolgozik, amely már a lezárás fázisában van.
Egyre szorosabb az együttműködés Kína és az arab országok között
Kína gazdasága függ az olajtól, s nem titkolt szándéka, hogy megerősítse energiapolitikai kapcsolatait az Arab-öböl menti országokkal.
Kína a szaúdiak legnagyobb kereskedelmi partnere lett, Szaúd-Arábia pedig a kínaiak egyik legnagyobb olajbeszállítójává vált.
Bővülésre számítanak a technológiai, az ipari, a petrokémiai és a fegyveripari kapcsolatokban egyaránt. A kínaiak jelenleg is az 5G szaúdi lefedettségén dolgoznak, katonai drónokat gyártanak, mesterséges intelligenciát fejlesztenek, sőt, az amerikai hírszerzés szerint ballisztikus rakétákat is gyártanak az arab országnak.
Egy névtelenséget kérő szaúdi vezető a találkozó előtt annyit mondott, a kínaiak nem avatkoznak be szuverén országok belügyeibe, nem kötik feltételekhez az együttműködést, szemben az Egyesült Államokkal.
Hanyatló amerikai–arab kapcsolatok
Joe Biden a nyáron látogatott Dzsiddába, hogy Szaúd-Arábia további olajkitermeléssel járuljon hozzá a világpiaci olajár csökkentéséhez, és hátráljon ki Vlagyimir Putyin mögül az orosz–ukrán háborúban. Az amerikai elnök akkor üres kézzel távozott. Ám nem csak ez jelzi az arab szövetséges távolodását. A szaúdi király kifogásolta, hogy az Egyesült Államok nem segített megvédeni legfontosabb olajfinomítóját a síita milíciáktól, ráadásul Biden páriának nevezte az arab ország tényleges vezetőjét, Mohammed bin Szalmán koronaherceget. Biden októberben pedig megfenyegette Szaúd-Arábiát. Az Egyesült Arab Emírségek korábban azt sérelmezte, hogy Amerika nem támogatta a jemeni hutik támadásakor. Mindkét ország úgy látja, hogy
az Egyesült Államok már nem tölti be tradicionális védelmező szerepét
– emlékeztetett a The New York Times.
Fotó: Mandel Ngan / AFP
Az elmúlt csaknem ötven évben az Egyesült Államok garantálta az arab országok biztonságát. Habár Biden ígéretet tett, hogy az arab térségbeli befolyását nem engedi át Kínának, Oroszországnak vagy Iránnak, az elmúlt időszakban mégis inkább az ázsiai biztonsági fenyegetésekre és Ukrajnára koncentrált.
Mohammed Alyahya, a Harvard Egyetem szaúdi elemzője szerint Szaúd-Arábiának az az érdeke, hogy átgondolja geopolitikai helyzetét a változások függvényében.
Az Öböl menti országok megbízhatatlan partnernek tartják az Egyesült Államokat, amely már nem fordít stratégiai figyelmet az arab térség biztonságára, Kína pedig nem akarja átvenni Amerika védelmező szerepét. Az arab államok a világpolitika átrendeződésével szeretnének erősebb pozícióba kerülni.
Colin Kahl, az Egyesült Államok védelmiminiszter-helyettese múlt hónapban arra figyelmeztetett, hogy nehézkessé válhat az amerikai–arab együttműködés. „Minél szorosabbak a katonai és hírszerző rendszereik Pekinggel, annál nagyobb kihívást jelent a térségben lévő erőink számára” – tette hozzá.
Sokáig Amerika volt a szaúdiak legfőbb kereskedelmi partnere, azonban az elmúlt évtizedben ez megváltozott. A értéke a 2012-es 76 milliárd dollárról 2021-re 29 milliárd dollárra csökkent. Mára Amerika csak a harmadik a sorban Kína és India után.
Az eddig az Egyesült Államok stratégiai partnerének számító Szaúd-Arábia politikai eltolódását mutatja, hogy Hszit kínai zászlókkal várták Rijádban, míg alig pár hónapja Bidennek nem adták meg ezt a tiszteletet – emlékeztetett a Bloomberg.
