BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az áramtermelés is csökkent a Franciaországot megbénító sztrájk miatt

A finomítók és az atomerőművek működését, a tömegközlekedést és az iskolai oktatást is megzavarta kedden a nyugdíjreform ellen hirdetett általános sztrájk második napja.

Országszerte tömegek tiltakoztak kedden Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely két évvel, 64 évre emelné a korhatárt. Kérdés, milyen esélyei vannak a törvény elfogadásának, miután az államfő pártja elveszítette a többségét a törvényhozásban.

Nem hajlandók 64 éves korukig dolgozni a franciák. Fotó: Nicolas Tucat / AFP

A nagy sebességű TGV vonatok közül csak minden harmadik közlekedett, a helyi és regionális vonatok közül még ennél is kevesebb. Zavarok voltak a párizsi metróközlekedésben is, és a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok fele nem tanított. A TotalEnergies közlése szerint a reggeli műszakban dolgozók 55 százaléka nem vette fel a munkát, ami valamivel alacsonyabb arány, mint az általános sztrájk első napján, január 19-én. A keményvonalas CGT szakszervezet szerint azonban ez az adat nem valós. 

Sztrájkoltak a nukleáris és hőerőművek alkalmazottai is, az áramellátás 4,5 százalékkal, három gigawattal esett vissza. 

Leállt az üzemanyag-szállítás a TotalEnergies kőolaj-finomítóiból, de a cég szerint ezt a kutakon nem lehetett érezni.
„Nem fogunk 64 éves korunkig vezetni” – nyilatkozta a Reuters tudósítójának Isabelle Texier buszsofőr, aki szerint sok más olyan szakma is van, ahol nehezek a munkakörülmények. Mások kevésbé harciasak, beletörődtek, hogy Macron valahogy megegyezik majd a konzervatív ellenzékkel, amely kevésbé ellenzi a reformot a baloldalnál, és valahogy átveri a törvényhozáson az ügyet.

Népszavazásra kerülhet a nyugdíjreform. Fotó: Loic Venance / AFP

A sztrájk első napján több mint egymillió embert szólítottak az utcákra a nyugdíjemelés ellen tiltakozó szakszervezetek, kérdés azonban, hogy meddig tudják fenntartani a lelkesedést. A közvélemény-kutatások szerint mindenesetre a franciák jelentős többsége ellenzi a reformot, amely Macron szerint „létfontosságú” a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából. 

A munkaügyi minisztérium becslése szerint évente 17,7 milliárd euróval nőne a nyugdíj-hozzájárulás összege, a szakszervezetek szerint azonban más mód is van a bevételek növelésére. Ilyen lehet például a szupergazdagok megadóztatása, illetve az, ha felkérik a munkaadókat vagy a magasabb nyugdíjban részesülőket, hogy hozzanak nagyobb áldozatot.
„Ez a reform tisztességtelen és brutális” – jelentette ki Luc Farre, a közszolgálati alkalmazottakat tömörítő UNSA szakszervezet főtitkára. 

Veszélyes lenne a kormány számára, ha nem hallgatna az emberekre, amikor láthatja, milyen masszív az ellenállás

– kontrázott Mylene Jacquot, a CFDT szakszervezet közalkalmazotti egységének vezetője. 
Macron pedig tett már engedményt, hiszen eredetileg 65 évre akarta emelni a nyugdíjkorhatárt. A kormány emellett 1200 eurós minimális nyugdíjra is ígéretet tett. (Egy euró 391 forint.) Elisabeth Borne miniszterelnök közölte, hogy a 64 éves korhatár „nem képezi vita tárgyát”, de a kormány vizsgálja a különböző lehetőségeket, hogyan csökkentsék a hatásokat, elsősorban a nők esetében.
A radikális baloldali Jean-Luc Melenchon, a reform éles bírálója azt mondta, hogy a törvényhozás hétfőn megvitatja a javaslatot, amely szerint a kérdést népszavazásra kell bocsátani.

A franciák nem ostobák. Ha ez a reform létfontosságú, akkor lehetségesnek kell lennie, hogy meggyőzzék róla az embereket

– jelentette ki Melenchon a marseille-i tiltakozáson.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.