Országszerte tömegek tiltakoztak kedden Emmanuel Macron elnök nyugdíjreformja ellen, amely két évvel, 64 évre emelné a korhatárt. Kérdés, milyen esélyei vannak a törvény elfogadásának, miután az államfő pártja elveszítette a többségét a törvényhozásban.

Nem hajlandók 64 éves korukig dolgozni a franciák. Fotó: Nicolas Tucat / AFP

A nagy sebességű TGV vonatok közül csak minden harmadik közlekedett, a helyi és regionális vonatok közül még ennél is kevesebb. Zavarok voltak a párizsi metróközlekedésben is, és a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok fele nem tanított. A TotalEnergies közlése szerint a reggeli műszakban dolgozók 55 százaléka nem vette fel a munkát, ami valamivel alacsonyabb arány, mint az általános sztrájk első napján, január 19-én. A keményvonalas CGT szakszervezet szerint azonban ez az adat nem valós. 

Sztrájkoltak a nukleáris és hőerőművek alkalmazottai is, az áramellátás 4,5 százalékkal, három gigawattal esett vissza. 

Leállt az üzemanyag-szállítás a TotalEnergies kőolaj-finomítóiból, de a cég szerint ezt a kutakon nem lehetett érezni.
„Nem fogunk 64 éves korunkig vezetni” – nyilatkozta a Reuters tudósítójának Isabelle Texier buszsofőr, aki szerint sok más olyan szakma is van, ahol nehezek a munkakörülmények. Mások kevésbé harciasak, beletörődtek, hogy Macron valahogy megegyezik majd a konzervatív ellenzékkel, amely kevésbé ellenzi a reformot a baloldalnál, és valahogy átveri a törvényhozáson az ügyet.

Népszavazásra kerülhet a nyugdíjreform. Fotó: Loic Venance / AFP

A sztrájk első napján több mint egymillió embert szólítottak az utcákra a ellen tiltakozó szakszervezetek, kérdés azonban, hogy meddig tudják fenntartani a lelkesedést. A közvélemény-kutatások szerint mindenesetre a franciák jelentős többsége ellenzi a reformot, amely Macron szerint „létfontosságú” a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából. 

A munkaügyi minisztérium becslése szerint évente 17,7 milliárd euróval nőne a nyugdíj-hozzájárulás összege, a szakszervezetek szerint azonban más mód is van a bevételek növelésére. Ilyen lehet például a szupergazdagok megadóztatása, illetve az, ha felkérik a munkaadókat vagy a magasabb nyugdíjban részesülőket, hogy hozzanak nagyobb áldozatot.
„Ez a reform tisztességtelen és brutális” – jelentette ki Luc Farre, a közszolgálati alkalmazottakat tömörítő UNSA szakszervezet főtitkára. 

Veszélyes lenne a kormány számára, ha nem hallgatna az emberekre, amikor láthatja, milyen masszív az ellenállás

– kontrázott Mylene Jacquot, a CFDT szakszervezet közalkalmazotti egységének vezetője. 
Macron pedig tett már engedményt, hiszen eredetileg 65 évre akarta emelni a nyugdíjkorhatárt. A kormány emellett 1200 eurós minimális nyugdíjra is ígéretet tett. (Egy euró 391 forint.) Elisabeth Borne miniszterelnök közölte, hogy a 64 éves korhatár „nem képezi vita tárgyát”, de a kormány vizsgálja a különböző lehetőségeket, hogyan csökkentsék a hatásokat, elsősorban a nők esetében.
A radikális baloldali Jean-Luc Melenchon, a reform éles bírálója azt mondta, hogy a törvényhozás hétfőn megvitatja a javaslatot, amely szerint a kérdést népszavazásra kell bocsátani.

A franciák nem ostobák. Ha ez a reform létfontosságú, akkor lehetségesnek kell lennie, hogy meggyőzzék róla az embereket

– jelentette ki Melenchon a marseille-i tiltakozáson.