A kormányzati előrejelzésnél lényegesen pesszimistább a jegybank (NBU) az idei ukrán GDP alakulásával kapcsolatban. A központi bank elsősorban az orosz energiaterror következményeire hivatkozik.
A jegybank arra számít, hogy 2024–2025-ben az ukrán gazdaság növekedését a biztonsági kockázatok csökkentése, a kikötők teljes körű működésének helyreállítása, a termésnövelés, a logisztika fejlesztése és a belföldi kereslet élénkítése biztosítja. Az NBU előrejelzése szerint 2024-ben az ukrán GDP 4,1 százalékkal nő (a korábbi prognózis 5,2 százalék), majd 2025-ben növekedési ütem 6,4 százalékra gyorsul.
Denisz Kudin gazdasági miniszterhelyettes kijelentette: „Az előrejelzésünk 3,2 százalékos növekedést mutat 2023-ban, és ezen egyelőre nem módosítunk. Kifejtette azt is, hogy
az üzleti szektor a vártnál jobban tudott alkalmazkodni az orosz támadások okozta áramkimaradások új körülményeihez,
így a gazdasági tárca az elmúlt évre vonatkozó 37 százalékos GDP-csökkenést 35 százalékra módosította.
Kudon pozitívan nyilatkozott az Ukrenergo állami, és az Oblenergo megyei áramszolgáltatókkal kialakított „viszonylag elfogadható” munkakörülményekről, amelyet azok körülbelül ezer nagyipari fogyasztó számára biztosítottak, figyelembe véve a terheltségüket és munkarend-módosítási hajlandóságukat, a munkát ugyanis az éjszakai órákra helyezték át.
„Ezért sem rontjuk az előrejelzésünket az energiahiány miatt”
– jegyezte meg Kudin, de hozzátette, hogy az áramkimaradás kockázata továbbra is a 2023-as fő kockázati tényezők között marad. Jelezte azt is, hogy optimistának tartja a kormány 20,8 százalékról 18,7 százalékra javított 2023-as inflációs előrejelzését, miközben az állami költségvetést 28 százalékos prognózissal fogadták el, a Nemzetközi Valutaalappal kötött memorandumban pedig az idei inflációt 22,5 százalékra becsülték.
„Ez optimista adat, szeretném, ha így lenne” – kommentálta Kudin az NBU új inflációs előrejelzését. Hozzátette ugyanakkor, hogy a vártnál alacsonyabb őszi inflációs előrejelzéseknek megvannak az okai, különösen a gáz világpiaci árának 1300 dollárról 900 dollárra zuhanása.
A gazdasági tárca képviselője felhívta a figyelmet arra is, hogy
2022-ben háborús körülmények között Ukrajnában regionális szinteken meglehetősen nagy aránytalanság jelentkezett a fogyasztói árakban.
Korábban a legtöbb cég egységes piacnak tekintette Ukrajnát, most viszont a frontterületeken a katonai kockázat miatt jóval drágábbak a termékek, a központi megyékben ugyanezekhez olcsóbban, míg Nyugat-Ukrajnában – a fogyasztók számának növekedése miatt – magasabb áron lehet hozzájutni.
A gazdasági miniszterhelyettes további egyet nem értésének adott hangot, amikor az ukrán jegybank fizetési mérleggel kapcsolatos álláspontját tartotta túlzottan pesszimistának. „Az NBU-nak több eszköze van ennek a mutatónak a helyes előre jelzésére, de becsléseink szerint mégis más eredmények születnek. Hamarosan befejeződik a január, és látni fogjuk ezeket” – fejtette ki Denisz Kudin.
Véleménye szerint
2023-ban felére, de akár harmadára is csökkenhet a bankkártyás forráskiáramlás,
mivel az országot elhagyó ukrán állampolgárok megtakarításai csökkennek, míg az Ukrajnába irányuló beáramlások esetében más a kép, az megmarad a „hagyományos” havi egymilliárd dollár szinten.
