Úgy tűnik, egyelőre nem jött be Vlagyimir Putyin orosz elnök mesterterve, nevezetesen az, hogy beveti az „energiabombát”, azaz a gázcsapok elzárásával „megfagyasztja” Európát. Ez pedig nagy csalódás lehet számára, amit az is bizonyít, hogy
hónapokkal ezelőtt a Gazprom egy mesébe illő rövidfilmet is leforgatott a gázpropaganda erősítésére, és az öreg kontinens megfélemlítésére.
Hangzatosan a kisfilmnek a Winter will be big – szabad fordításban „a tél keménynek ígérkezik” címet adták. A mostani állapot és a néhány napos előrejelzések alapján azonban ki lehet jelenteni:
az orosz gázóriásnál tévedtek.
A tél eddig eltelt időszaka sokkal inkább a melegrekordokról szólt Európában, mint a sarkvidéki hidegről és havazásról. Ugyan a tél még bekeményíthet, március végéig még jókora fordulatokat hozhat az időjárás, ami azonnal megjelenik a gázfogyasztásban. Az optimista hangulat annak is köszönhető, hogy a gáztárolókból az eddigi enyhe időjárásnak köszönhetően a megszokottnál jóval kevesebb nyersanyag fogyott.
Ma tehát az látszik, hogy – mint a történelem során oly sokszor – az Oroszországgal vívott háborút ismét az időjárás döntötte el – a puska viszont most kivételesen fordítva, az orosz fél ellen sült el.
Túl a csúcson
„Elhárult az európai összeomlás veszélye” – jelentette ki Berlinben Robert Habeck német gazdasági miniszter. A helyzet több tényező szerencsés, egymást erősítő hatásának köszönhető. Az enyhe időjárás mellett az európai kormányok beszálltak az LNG-ért (cseppfolyósított földgáz) folyó versenybe, és kényszerből túllicitálták a szegényebb ázsiai vevőket a szállítmányokért folyó harcban. Kína – az egyik relatíve tőkeerős LNG-rekord-felvásárló – a Covid miatti zárlatok okán nem igazán tette oda magát a nyersanyagért való versengésben.
A kedvezőbb helyzet miatt a holland gáztőzsdén jegyzett irányadó benchmark ára is meredek csökkenésnek indult, mára nagyjából nyári csúcsának ötödére esett. Azt sem szabad emellett elfelejteni, hogy az európai háztartások is spórolni kezdtek, a német iparban újraindították a szénerőműveket, és az októberi meleg időjárás miatt gyakorlatilag egy hónappal eltolódott a fűtési szezon kezdete Európa-szerte.
Kőkemény számla
A sok tényező mellett az a nagyjából ezermilliárd euró is segíthette az öreg kontinens gazdaságait, amelyet a kormányok eddig elköltöttek energiaár-támogatásra és a cégek dotálására, valamint az orosz gázfüggés csökkentésére
– írja a Bloomberg.
A németországi tárolók 91 százalékos mostani telítettsége, szemben az egy évvel korábbi 54 százalékkal, megalapozhatja a német hálózatszabályozó hatóság vezetőjének szavait. Klaus Müller ugyanis azt mondta:
Olyan optimisták vagyunk, amit ősszel el sem tudtunk képzelni! Minél több gáz marad ugyanis a tárolókban, annál egyszerűbb és olcsóbb lesz feltölteni őket majd ősszel!
Kedvezőbb forgatókönyvek
Szerencsés, hogy azok a jóslatok sem igazolódtak eddig be, amelyek fogyasztásnövekedést valószínűsítettek az gáz árának csökkenése esetén.
A Morgan Stanley friss becslésében 2023-ra az ötéves átlagtól 16 százalékkal elmaradó gázfogyasztást valószínűsít.
Az S&P Global továbbmegy: elemzésük szerint a megugró szél- és napenergia-termelés következtében Európa tíz legnagyobb energiapiacán 39 százalékkal csökkenhet a gázalapú áramtermelés.
A Morgan Stanley arra emlékeztet, hogy az LNG-szállítások decemberben rekordszintre ugrottak, így
már túl sok cseppfolyós földgáz érkezik a kontinensre
– és a trend valószínűleg tartós lehet. A bankház a Wood Mackenzie tanácsadó céggel közösen publikált helyzetértékelésében az írja, hogy tavasszal a tavalyi duplája, 50 százalék körül lehet a tárolók töltöttségi szintje. Ez pedig azért is kedvező, mert a kisebb betárolandó mennyiség nem teremt akkora keresletet a gázpiacon, így tehát gátat szab az energiahordozó áremelkedésének is. Árcsökkentő tényező lehet a nem orosz forrásokból folyamatosan érkező nyersanyag is.
Rizikó, hogy a szokásos 400 milliárd köbméternyi európai összfogyasztáshoz képest az eddig meghatározó orosz idén mindössze 27 milliárd köbmétert tesz ki, aminek a sorsa szintén bizonytalan – foglalja össze Anne-Sophie Corbeau, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának kutatója. Bizonyos, hogy az LNG-import kritikus fontosságú lesz a jövő télre elegendő tartalék, a gáztárolók feltöltése szempontjából.
Európának ébernek kell majd maradnia, mert ugyan a nagyfelvásárló Kína az olcsó szén és hazai termelésű gáz felé fordul, de még így is könnyen hiány alakulhat ki cseppfolyósított földgázból, ugyanis új kapacitásokra csak 2025-ben van esély.
Corbeau szerint a nyári felhalmozás csak akkor lehet sikeres, ha az LNG-szállítmányok mellett a szél-, az atom- és a vízerőművek is stabilan termelnek, illetve a lakosság továbbra is igyekszik spórolni az energiával.
Az ellátásbiztonságra fókuszálnak Indiában isSzénimport-kötelezettséget írtak elő az erőművek számára, hogy készleteket halmozzanak fel, így biztosítva a zavartalan áramellátást. A szabályozás szerint minden termelőnek szénigénye 6 százalékát kitevő többletet kell behoznia és tárolnia. A döntés érthető: Indiának jelen pillanatban 24 millió tonna hiánnyal kell szembenéznie a nyári hónapokban. Jellemzően az ország áramigényének 70 százalékát szén égetésével állítják elő, a nyári perzselő forróság idején a légkondicionálás jócskán megnöveli az áramfogyasztást. India 2021 ősze óta küzd a szénhiánnyal, amikor egy hosszan tartó monszun elárasztotta a bányákat. Tavaly nyáron jellemzők voltak az áramszünetek, miután az energiahordozó ára megugrott, reagálva az orosz–ukrán háborúra. Az indiai ellátási lánc másik gyenge pontja a vasúti hálózat. A pályák ugyanis sok esetben alkalmatlanok a nyersanyag szállítására. |
