Hónapok óta folytatódnak a sztrájkok az Egyesült Királyságban , a minden részének alkalmazottai ezzel a módszerrel próbálják kikényszeríteni az inflációval lépést tartó béremeléseket. Hivatalos adatok szerint csak novemberben 467 ezer munkanap esett ki sztrájk miatt – ez a legtöbb 2011 novembere óta, és a java csak decemberben jött, amikor alig telt el nap több szakszervezet munkabeszüntetése nélkül. A teljes évre egyelőre nincsenek adatok, de az biztos, hogy tavaly június és november között 1680 ezer munkanap esett ki, számolt be a nemzeti statisztikai hivatalra (Office for National Statistics – ONS) hivatkozva a Sky News.
Fotó: Wiktor Szymanowicz
Ennyi munkabeszüntetés nem volt az országban 2011 óta; akkor a közszféra alkalmazottai a nyugdíjreform ellen tiltakoztak sztrájkkal, és 1,4 millió munkanap esett ki. Még ez is jelentéktelen volt 1979-hez képest, amikor 29,5 millió munkanapot veszítettek a nagy téli tiltakozási hullám miatt.
Ebből a szempontból 1979 tartja a rekordot, a második helyen 1984 áll 27,1, a harmadikon pedig 1972 23,9 millió kiesett munkanappal.
A tavaly indult sztrájkhullám az idén is folytatódik, a pedagógusok hétnapos munkabeszüntetésre készülnek februárban és márciusban, ahogy a kórházi ápolók és a mentősök is. Az okozott károkat a kormány a sztrájkot korlátozó törvénnyel próbálja szabályozni, amely megszabná a kötelező minimumszolgáltatás mértékét munkabeszüntetés esetére. A tervezetet már második olvasatban is elfogadta a parlament alsóháza.
A kedden nyilvánosságra hozott adatok szerint az átlagbérek a novemberrel zárult három hónapban az elmúlt húsz év leggyorsabb ütemében emelkedtek, de így is elmaradnak az inflációtól. Az előző év azonos időszakához képest 6,4 százalékos az emelkedés, a fogyasztói árak azonban még mindig tíz százalékot meghaladó mértékben növekednek, így a reálbér 3,8 százalékkal csökkent. A fizetések ráadásul nem egyformán emelkednek a magán- és a közszférában, előbbi változatlanul jobban teljesít e téren, 7,2 százalékkal, míg az utóbbiban a növekedés mértéke mindössze 3,3 százalékos volt. Így nem véletlen, hogy közalkalmazottak kényszerülnek a sztrájkfegyverhez nyúlni.
Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
A bérnövekedés üteme azonban gyorsult az előző három hónap 6,2 százalékához képest, és meghaladta az elemzői várakozásokat is, ami várhatóan az alapkamat-emelés folytatására készteti a jegybankot. Samuel Tombs, a Pantheon Macroeconomics elemzője 50 bázispontos emelésre számít a Bank of England monetáris tanácsának jövő havi ülésén, de elképzelhető, hogy március végén befejezi a szigorítást.
Úgy gondoljuk, hogy hajlandók lesznek megtenni ezt a lépést, mivel a további emelés kockázatokkal járna, bár nyugtalanító, hogy a monetáris tanács tagjai az elmúlt hónapban nem szólaltak meg
– nyilatkozta a Reutersnek.
A munkanélküliségi ráta a novemberrel zárult három hónapban az előzőleg mért 3,5 százalékról 3,7-re nőtt, ez megfelel az elemzői várakozásoknak. A munkanélküliek aránya még így is alacsony, ahogyan a gazdasági aktivitás is, ami azt jelenti, hogy az emberek 21,5 százaléka nem dolgozik és nem is keres munkát.
Ez a hányados 0,1 százalékponttal csökkent az előző három hónaphoz képest, de 1,3 százalékkal magasabb a koronavírus-járvány előttinél. A friss adatok szerint az októbertől decemberig tartó időszakban 75 ezerrel csökkent a betöltendő állások száma az előző három hónaphoz viszonyítva.
