Vasárnap reggel tömegek indultak el a Kínába, hogy több év után újra találkozhassanak a családjaikkal. A határzár feloldásával véget ért az egyik utolsó korlátozás is, azonban nem mindenki örül annak, hogy fertőzöttek ezrei kezdenek el bel- és külföldön utazni – írta a Reuters.
Három év után Kína megnyitotta a tengeri és a szárazföldi átkelőket Hongkonggal, valamint megszüntették a beutazók tesztelését és karanténkötelezettségét is, ezzel ledöntve a zéró-Covid-stratégia utolsó alappillérét, amely megvédte a lakosságot a koronavírustól, és elszigetelte a világ többi részétől. A döntést a korlátozások nyomán kialakult történelmi méretű tiltakozások miatt hozták meg, azonban félő, hogy ezt maga a járványhelyzet nem indokolta.
Az országot rekordszintű fertőzési hullám érte el, a kórházak és a hullaházak megteltek, nincs elég gyógyszer és felszerelés, a holtesteket pedig az utcán égetik – egy ilyen helyzetben indul újra az utazás, még nagyobb lökést adva a megbetegedéseknek.
Bár sokan évek óta nem látták a szeretteiket, a hirtelen utazási őrület legnagyobb oka a „chun yun”, azaz a kínai holdújév szombati kezdete. A 40 napos időszak a járvány előtt a világ legnagyobb éves migrációja volt, amikor emberek milliói utaztak vissza szülővárosaikba, hogy családjaikkal együtt ünnepelhessenek. A kormány szerint mintegy kétmilliárd ember utazik ebben a szezonban, ami a tavalyi mozgás közel kétszerese, a becslések szerint a 2019-es szint 70 százalékát fogja elérni.
Bár a belföldi járatok előtt kígyózó sorok és a kirobbant fertőzési hullám a világ többi része számára alapvetően nem jelentene különösebb problémát, a határzár feloldása és a hazautazó vagy nyaralni vágyó kínai állampolgárok nagy száma azonban sokkal aggasztóbb, hiszen magas az esélye annak, hogy magukkal hozzák a koronavírust is, amelyet a legtöbb ország már javarészt a háta mögött hagyott. Félő, hogy az adatokat elhallgató és a védekezést félbe hagyó Kína megismétli a 2020-as vuhani járványkitörést.
A kínai kormány pedig egyenesen megfenyegette azokat az országokat, amelyek tesztelni akarják a beutazókat, tovább csökkentve a bizalmat a keleti nagyhatalom felé.
A járványhelyzettől függetlenül a befektetők azt remélik, hogy az újranyitás a világ második legnagyobb gazdaságát végre lábra fogja állítani, ugyanis a kínai növekedés az utóbbi időben közel fél évszázados mélypontra zuhant. Bár a megbetegedések jókora fennakadásokat okoznak az üzleti életben, és több nyugati vállalat is bejelentette, hogy elhagyja az országot, a zéró-Covid vége nagy hatással lehet a hazai és a nemzetközi gazdaságra is.
Érdekes módon a korlátozásokat felszámoló tüntetéssorozatok újra elindultak, ami újabb jele annak, hogy nincs minden rendben Kínában. Bár a hatóságok fokozott készültségben vannak, több kisebb tiltakozás is kialakult a pénzügyi és az ingatlancsalások miatt is.
Szombaton pedig több száz Tesla-tulajdonos gyűlt össze az amerikai autógyártó bemutatótermeinél és gyárainál, hogy tiltakozzon az ellen, hogy a vállalat három hónapon belül másodszor csökkentette az árakat, amivel a világ legnagyobb autópiacán az eladásokat akarta fellendíteni a kereslet visszaesése idején.
