Van egy olyan szegmens, ahol a görögök simán leverik a kínaiakat: a kereskedelmi hajók másodpiacáról van szó, amelynek 2022-ben toronymagasan a hellének voltak a főszereplői. Igaz, érdemes óvatosan fogalmazni, hiszen a görögországi hajótársaságok tulajdonosi körében számos kínai vállalat és pénzügyi befektető húzódik meg, ahogy a görög kikötők üzemeltetői között is.
Fotó: Shutterstock
A görög társaságok tavaly mintegy 11 milliárd dollár összértékű tranzakciót bonyolítottak le, amivel világelsők lettek.
Karácsonyig összesen 241 hajót adtak el és 254-et vásároltak az Allied Shipbroking adatai szerint. Vásárlásokra 5,6 milliárd dollárt költöttek, míg a flotta egyes elemeinek értékesítéséből 5,2 milliárd dollárt kasszíroztak. Az energiaválságot és az orosz–ukrán háborút tekintve nem meglepő, hogy az adásvételek közel fele áruszállító hajókra köttetett.
A görög tankerflotta bővült, 115-öt vásároltak és 107-et adtak el. A vételeken belül az olaj- és gázszállító tankerek voltak többségben az ömlesztett szárazárut szállító óriáshajókkal szemben.
Az olajtankerekre most lényegesen nagyobb a kereslet, mint a termény- és nyersanyagszállító hajókra.
Az már tavaly tavasszal látszott, hogy a tengeri terményszállítás egyrészt az ukrán gabonaexport körüli kérdőjelek, másrészt az aszály miatt várható gyenge terméskilátások miatt nem lesz olyan jó üzlet, mint a megelőző évben, s ez a kereskedelmi hajópiacon is a kereslet csökkenéséhez vezetett.
Fotó: AFP
Nyárra a dolgok sokkal rosszabbra fordultak, mivel a kínai zéró-Covid-politika és a nyomában járó az Egyesült Államokban és a nagy piaccal rendelkező európai gazdaságokban riasztó mértékben apasztotta a szárazáru iránti keresletet és ez a rakodóhajók piacán is áreróziót okozott.
A tartályhajók piacán épp ellentétes tendencia bontakozott ki.
A 2020-as pandémia mellékhatásaként az olajkereslet összeomlott,
s a tavalyi év elején sem volt markáns visszarendeződés a keresletben és az árakban. Oroszország ukrajnai inváziója azonban felborította az egész piacot: s ahogy nőtt az energiabiztonság iránti igény, úgy drágultak a tankerek is. Több hajóra is volt szükség, hiszen a háborús szankciók sújtotta Oroszországnál jóval távolabbi beszerzési források felé fordultak a kereskedők, s a tankerek fordulási ideje emiatt meghosszabbodott.
