BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Méghogy a magyarok túlsúlyosak! Egy paradicsomi ország az egész világot kenterbe veri elhízásban

Nauru, egy kicsike csendes-óceáni sziget immár hosszú évek óta küzd az elhízással, a háborút pedig, egyelőre úgy tűnik, nem sikerül megnyerni, hiszen a túlsúllyal jelentkező betegségek, mint például a diabétesz, egyre súlyosabb problémákat okoznak az országban.

A csendes-óceáni szigetvilágot mindenki a festői szépségéről, a homokos tengerpartokról és a csillogó öblökről ismeri. Kevésbé ismert tény, és Európából könnyű is rácsodálkozni, hogy toronymagasan ebben a régióban él a legtöbb túlsúlyos ember. A világ legelhízottabbjai közül az első tízbe szinte kizárólag ezen területről kerülnek be az országok, és ezek közül is kiemelkedik egy aprócska sziget: Nauru.  

NAURU
Phosphate mining site Phosphate mining site, now exhausted, leaving a barren terrain of limestone pinnacles. Republic of Nauru, Micronesia. (Photo by: Auscape/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Michael Runkel

Naurut mindössze alig több, mint 12 ezren lakják, de a felnőtt lakosságnak csaknem kétharmada erősen túlsúlyos. A férfiaknál a népesség közel 60 százaléka, a nőknél pedig csaknem a 65 százaléka erősen elhízott, és összesen a lakosság közel 90 százaléka számít túlsúlyosnak. A férfiaknál világelső, a nők esetében pedig második helyen áll az ország, és nagyon rossz hír a jövőre nézve, hogy a gyermekek körében is második az állam, a fiatalok több mint egyharmada küzd az elhízással. Magyarország ehhez képest még jobban áll, bár arra mi sem lehetünk büszkék, hogy Európában a férfiak körében erősen az élmezőnybe tartozunk elhízásban.  

Munkahelyre édességet bevinni legalább olyan káros, mint a passzív dohányzás

A brit élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (FSA) elnöke aggályosnak nevezte, hogy késik az egészségtelen ételek televíziós reklámjainak betiltása.

Hogy lett Nauru a világ legelhízottabb országa?

Naurut a 18. század végén fedezték fel európai kereskedők, és a 19. században már aktív kereskedelmet folytatott, amelynek fő összetevője az élelmiszer, a fegyver és természetesen az alkohol volt, az utóbbi végül egy véres polgárháborúig és a teljes tilalomig fajult. A 20. század elején aztán minden megváltozott, amikor kiderült: Nauru a világ egyik leggazdagabb foszfátlelőhelyén csücsül. A műtrágyagyártáshoz eleinte elengedhetetlen ásvány alaposan átalakította a szigetország gazdaságát, különösen az 1968-as függetlenedés után. A bányászásból kinyert vagyont pedig, mivel más ötletük nem nagyon volt, elsősorban nyugati termékekre, főleg ételekre fordították: Nauruba hirtelen ömleni kezdett az amerikai, ausztrál és új-zélandi gyorskaja. 

A gyümölcs és a zöldség után a kóla, a csokoládé és a sült csirke lett pillanatok alatt a három fő alapélelmiszer a szigeten, és ezzel el is indult az ország a brutális elhízás útján.  

 

NAURU
Queen Elizabeth II, Nauru, 21st October 1982. (Photo by John Shelley Collection/Avalon/Getty Images) Queen Elizabeth II, Nauru, 21st October 1982. (Photo by John Shelley Collection/Avalon/Getty Images)
Fotó: John Shelley Collection / Avalon

Gazdaságilag „fogyókúrára” kényszerültek

A túlsúly ráadásul a gazdasági teljesítményen is meglátszott, a kibányászott foszfát mennyisége erősen visszaesett, a fogyásra buzdító kormányprogramok pedig szép sorjában leálltak, miután nem jutott rájuk elég pénz. A 2000-es évek elejére meglátszott, hogy Nauru vezetése rendkívüli módon elszámolta magát, hiszen amikor dőlt a pénz, nem fektették be megfelelően, hanem elképesztően magas állami fizetésekre és jóléti dolgokra verték el. Ez – és a termelés visszaesése – odáig vezetett, hogy a fő bányacég értéke az 1990-ben becsült 1,3 milliárd dollárról másfél évtized alatt 0,3 milliárd dollárra olvadt. Nauru ezután hiába próbált adóparadicsommá válni, nem sikerült megúsznia a gazdasági csődöt.  

Phosphate mining site Phosphate mining site, now exhausted, leaving a barren terrain of limestone pinnacles. Republic of Nauru, Micronesia. (Photo by: Auscape/Universal Images Group via Getty Images)
Fotó: Getty Images

Hosszú évekre és jelentős külföldi, elsősorban ausztrál segítségre – Ausztrália ma is minden évben nyújt egy nagyjából 20 millió dolláros segélyt a szigetországnak – volt szükség ahhoz, hogy Nauru ismét meginduljon a gazdasági fejlődés útján. A 2010-es 47 milliós GDP-szintről eljutottak a 100 millió dollár feletti szintekre, a Világbank adatai szerint 2021-ben már 133 millió dollár volt a bruttó hazai termék mértéke. Ebben nagy szerepe volt a halászat felfuttatásának és a halászati engedélyekben rejlő lehetőségek kiaknázásának. 

 

Egy veszély elmúlt, de van még számos másik

Nauru tehát visszatért a csőd széléről, legalábbis ami a gazdaságát illeti. Ám még mindig súlyos problémákkal küzd, mégpedig a korábbi jólét következtében. Az elhízás miatt ugyanis Nauru világelső az ezzel járó betegségek terén, így itt a legmagasabb népességarányosan a cukorbetegek és a magas vérnyomással küzdő betegek száma, de a diabétesszel járó végtag-amputációk is megszokott dolognak számítanak az országban. Emiatt a kormány mostanában ismét igyekszik tenni az életminőség javításáért, és már egészen fiatal korban próbálják rávenni a naurui gyermekeket, hogy minél többet mozogjanak, és étkezzenek egészségesebben. Ez azonban egy rendkívül hosszú folyamat lesz, és egyelőre nem is úgy látszik, hogy sikerrel járhatnának, különösen amiatt, mert a nauruiak szemében a túlsúly még mindig a gazdagság jele. Ha innen nézzük, akkor Nauru tényleg a világ egyik leggazdagabb országa is egyben.  

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.