Olaf Scholz Argentínát, Chilét és Brazíliát keresi fel háromnapos dél-amerikai körútja során. A célja csökkenteni Németország gazdasági függését Kínától, diverzifikálni a külkereskedelmet, és erősíteni a kapcsolatokat a demokráciákkal világszerte. Mindhárom országot Scholzhoz hasonlóan baloldali politikus vezeti, akik a kontinenst elöntő „rózsaszín hullám” eredményeképpen kerültek hatalomra.
Fotó: Kay Nietfeld / AFP
Berlin elsősorban a zöldenergiára való átálláshoz kulcsfontosságú ásványkincsek terén szeretne megszabadulni a kínai függéstől, és új fontos partnerre találni az e téren gazdag Latin-Amerikában. Az ilyen alapanyagok közé tartozik például a lítium, amely elengedhetetlen többek között az akkumulátorok gyártásához. Argentína és Chile része a dél-amerikai „lítiumháromszögnek”, amely a világ legnagyobb tartalékát rejti.
A kancellárt tucatnyi vállalatvezető kísérte el az útjára, köztük Európa és a világ egyik legnagyobb réz-újrahasznosító cégének, az Aurubisnak, valamint az energetikai Wintershallnak a vezérigazgatója. Fernandez beszámolt róla, hogy vendégével megvitatták annak a lehetőségét, hogy német befektetéseket vonzzanak az ország hatalmas palagázkészleteinek és lítiumlelőhelyeinek a kiaknázására és a zöldhidrogén előállítására. A Wintershall része is egy konzorciumnak, amelyik szeptemberben bejelentette, hogy mintegy 700 millió dollárt fektet egy Argentína legdélibb pontja, a Tierra del Fuego mellett lévő tengeri gázprojektbe. „Argentína rendelkezik a potenciállal, hogy hosszú távon energiát biztosítson Európának” – fogalmazott akkor Mario Mehren, a cég vezérigazgatója.
Fotó: Kay Nietfeld / AFP
Útja első állomásán, Buenos Airesben a német kancellár sürgette az és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások minél gyorsabb lezárását is.
Nagy lehetőség van kereskedelmi kapcsolataink további elmélyítésére, és az EU–Mercosur-megállapodásból adódó lehetőségek nyilvánvalóan különösen jelentősek
– mondta Scholz az Alberto Fernandez argentin elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Fernandez az európai protekcionizmust tette felelőssé a tárgyalások elhúzódásáért. A megállapodás elvben már 2019-ben megszületett, de a nemzeti parlamentek még nem ratifikálták. A tagállamok brüsszeli nagykövetei szerint előbb Brazíliának konkrét lépéseket kell tennie az amazonasi esőerdő pusztításának leállítása érdekében.
Berlin a Reuters szerint abban bízik, hogy a helyzeten sokat segíthet Luis Inacio Lula da Silva elnökké választása, az új brazil vezető ugyanis megígérte, hogy felülvizsgálja az ország klímapolitikáját. Scholz hétfőn tárgyal vele, a háromnapos látogatás utolsó állomásán.
